Infostart.hu
eur:
377.49
usd:
323.59
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (k) a monetáris tanács döntéséről tartott sajtótájékoztatón a jegybank székházában 2019. március 26-án. Mellette Nagy Márton (b) és Windisch László alelnökök.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az elemző szerint fékezheti az eladósodást az MNB lépése

Ha az inflációt a 3 százalékos cél közelében tudja tartani az MNB, akkor a szigorodó monetáris politika szinten tarthatja az elmúlt évek reálbér-emelkedését - mondta az InfoRádiónak Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank, de a kamatfolyosó szűkítésével a megkezdte a monetáris szigorítást. A jegybank Monetáris Tanácsának döntését kommentálva Matolcsy György, az MNB elnöke azt mondta: beállították az inflációs célszintet. Mint mondta,

a mostani egy eseti, egyedi döntés, nem tartották szükségesnek szigorítási ciklus nyitását.

Ha a kamatok emelkedni kezdenek, akkor az azt jelenti, hogy a megtakarítóknak relatíve javul a helyzetük, tehát érdemesebb lehet megtakarítani, mint pénzt fogyasztani - értékelte a Monetáris Tanács döntésének lehetséges következményét az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Nyeste Orsolya hozzátette azonban, hogy a hitelek is átárazódhatnak, itt elsősorban a változó kamatozású hitelekről van szó, illetve arról is, hogy később drágábban, magasabb kamatok mellett lehet hitelhez jutni.

Tehát összességében azt lehet elmondani, hogy a magasabb kamatszint fékezheti az eladósodást, az eladósodási hajlamot, és növelheti a megtakarítási hajlamot.

(A Monetáris Tanács döntésnek a változó kamatozású hitelek törlesztőjére gyakorolt hatásáról a Portfolio vezető elemzője, Palkó István is beszélt az InfoRádiónak, erről itt írtunk.)

Arra a kérdésre, hogy mindennapi szinten, az emberek fizetésére hatással lehet-e az, ha szigorodik a monetáris politika, például a bérek vásárlóerejében megmutatkozik-e bármiféle változás, a szakember azt mondta, közvetlenül ennek a döntésnek nincs hatása a bérekre, legalábbis a nominális bérekre semmiképpen.

A béreknek a reálértéke változhat a kamatemelés hatására, attól függően, hogy a kamatemelés jár-e olyan eredménnyel, hogy csökkenti vagy lassítja az inflációt. Amennyiben a kamatemelésnek köszönhetően lassul az infláció, vagyis

ha az infláció növekedése kisebb marad, mint a bérek növekedési üteme, tehát a reálbéreknek az emelkedése is pozitív marad, akkor a bérek vásárlóereje nő.

A szakember ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a bérkiáramlás eredményeképpen a nominális bérek olyan mértékben tudtak nőni, illetve az infláció az alacsony kamatok ellenére is relatíve mérsékelt volt, hogy az eddigi években is jellemző volt, hogy a magyar gazdaságra a pozitív reálbérindex. A kamatemelés, illetve a monetáris szigorítás megindulása Nyeste Orsolya szerint azt segítheti elő, hogy ez továbbra is így legyen, hiszen ennek alapvetően az a célja, hogy az infláció ne kezdjen el kontrollálatlanul gyorsulni.

Ha az infláció továbbra is a három százalékos cél közelében tud alakulni, a bérek pedig az inflációt meghaladóan tudnak nőni, akkor a reálbérek továbbra is pozitívak maradhatnak

- mondta az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Közben szakértők arról beszéltek az MTI-nek, hogy az alapkamat emelése idén még nem várható, a monetáris kondíciókat a jegybank az új makrogazdasági adatoktól függően, fokozatosan szigoríthatja.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője például úgy látja, hogy az alapkamat szinten tartása összhangban van a piaci konszenzussal. A CIB-nél változatlanul arra számítanak, hogy az alapkamat 2020 elejéig nem változik, és 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig érdemben az irányadó ráta 0,90 százalékos szintje alatt állhat majd.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az alapkamat emelésére csak akkor számít, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, feltehetően a jövő év közepén.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője úgy véli, hogy megkezdődött a hazai monetáris politika normalizációja. Szerinte az egyre erőteljesebb inflációs nyomás miatt várható volt, hogy valamilyen bejelentést tesz a jegybank, annak ellenére, hogy a külső környezetben jelentős enyhülést lehetett tapasztalni az elmúlt időszakban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×