Infostart.hu
eur:
376.47
usd:
319.47
bux:
126468.18
2026. február 25. szerda Géza

Panama konzultációra hazahívja uniós nagykövetét a pénzmosásban érintett országok EU-s listája miatt

Panama konzultációra hazahívja európai uniós nagykövetét az Európai Bizottság pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen nem kellően hatékonysággal fellépő országok tervezett feketelistája miatt, amelyre a közép-amerikai állam ismét felkerülhet - közölte Juan Carlos Varela panamai elnök hivatala szerdán.

"Panama határozottan ellenzi az Európai Bizottság javaslatát, hogy felvegyék az országot a kiemelt kockázatot jelentő harmadik államok listájára" - szögezte le állásfoglalásában az államfői hivatal.

A közlemény szerint Miguel Verzbolovskis panamai EU-nagykövetet konzultációra hazahívják a lista miatt.

A javasolt lajstromon 23 ország található: Afganisztán, Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, a Bahama-szigetek, Botswana, Észak-Korea, Etiópia, Ghána, Guam, Irán, Irak, Jemen, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Panama, Puerto Rico, Sri Lanka, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szíria, Tunézia, illetve Trinidad és Tobago.

A dokumentumot azonban még az Európai Unió jogalkotó társszerveinek is jóvá kell hagyniuk harminc napon belül.

Panama közölte: ezt az időt az Európai Bizottsággal folytatott párbeszédre fordítják. A panamai vezetés világossá szeretné tenni, hogy a közép-amerikai állam a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekmények megelőzésében előrelépéseket ért el a jog- és pénzügyi rendszerének reformjával.

Varela hivatala szerint a lajstrom összeállításának folyamata átláthatatlan volt, s Panamának nem engedtek lehetőséget, hogy reagálhasson az Európai Bizottság által észlelni vélt hiányosságokra.

A frissített jegyzékben kiemelt kockázatot jelentő államok szerepelnek, amelyeknek súlyos hiányosságaik vannak a pénzmosás és a terrorfinanszírozás megelőzésére vonatkozó előírásaikban.

A feketelistára felvett országokból származó természetes és jogi személyeknek a szokásosnál is szigorúbb ellenőrzéseken kell átesniük, ha gazdasági tevékenységet akarnak folytatni az Európai Unióban, de a felkerülés komoly nemzetközi presztízsveszteséget is jelent.

A közép-amerikai országban 2016-ban hatalmas offshore-botrány robbant ki, amelynek központjába a Panama-iratokról elhíresült panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda volt.

A Mossack Fonsecától 11,5 millió dokumentum szivárgott ki olyan adócsaló cégekről és személyekről, köztük több ismert politikusról, sportolóról és egyéb hírességről, akik feltehetően megpróbálták elkerülni az adófizetést hazájukban.

Tavaly az EU Panamát az ország reformtörekvéseire hivatkozva nyolc másik állam társaságában egy "szürke listára" helyezte. Az ezen a jegyzéken szereplő államok viszont bármikor visszakerülhetnek a fekete listára, ha nem teljesítik a pénzmosás elleni kötelezettségvállalásaikat.

Panama számos olyan listán szerepel, amelyek a pénzmosás elleni küzdelemben nem együttműködő országokat sorolják fel. Varela kormánya az utóbbi években számos erőfeszítést tett a panamai jogrendszer reformjára, hogy az ország lekerülhessen ezekről a lajstromokról.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×