"Panama határozottan ellenzi az Európai Bizottság javaslatát, hogy felvegyék az országot a kiemelt kockázatot jelentő harmadik államok listájára" - szögezte le állásfoglalásában az államfői hivatal.
A közlemény szerint Miguel Verzbolovskis panamai EU-nagykövetet konzultációra hazahívják a lista miatt.
A javasolt lajstromon 23 ország található: Afganisztán, Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, a Bahama-szigetek, Botswana, Észak-Korea, Etiópia, Ghána, Guam, Irán, Irak, Jemen, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Panama, Puerto Rico, Sri Lanka, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szíria, Tunézia, illetve Trinidad és Tobago.
A dokumentumot azonban még az Európai Unió jogalkotó társszerveinek is jóvá kell hagyniuk harminc napon belül.
Panama közölte: ezt az időt az Európai Bizottsággal folytatott párbeszédre fordítják. A panamai vezetés világossá szeretné tenni, hogy a közép-amerikai állam a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekmények megelőzésében előrelépéseket ért el a jog- és pénzügyi rendszerének reformjával.
Varela hivatala szerint a lajstrom összeállításának folyamata átláthatatlan volt, s Panamának nem engedtek lehetőséget, hogy reagálhasson az Európai Bizottság által észlelni vélt hiányosságokra.
A frissített jegyzékben kiemelt kockázatot jelentő államok szerepelnek, amelyeknek súlyos hiányosságaik vannak a pénzmosás és a terrorfinanszírozás megelőzésére vonatkozó előírásaikban.
A feketelistára felvett országokból származó természetes és jogi személyeknek a szokásosnál is szigorúbb ellenőrzéseken kell átesniük, ha gazdasági tevékenységet akarnak folytatni az Európai Unióban, de a felkerülés komoly nemzetközi presztízsveszteséget is jelent.
A közép-amerikai országban 2016-ban hatalmas offshore-botrány robbant ki, amelynek központjába a Panama-iratokról elhíresült panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda volt.
A Mossack Fonsecától 11,5 millió dokumentum szivárgott ki olyan adócsaló cégekről és személyekről, köztük több ismert politikusról, sportolóról és egyéb hírességről, akik feltehetően megpróbálták elkerülni az adófizetést hazájukban.
Tavaly az EU Panamát az ország reformtörekvéseire hivatkozva nyolc másik állam társaságában egy "szürke listára" helyezte. Az ezen a jegyzéken szereplő államok viszont bármikor visszakerülhetnek a fekete listára, ha nem teljesítik a pénzmosás elleni kötelezettségvállalásaikat.
Panama számos olyan listán szerepel, amelyek a pénzmosás elleni küzdelemben nem együttműködő országokat sorolják fel. Varela kormánya az utóbbi években számos erőfeszítést tett a panamai jogrendszer reformjára, hogy az ország lekerülhessen ezekről a lajstromokról.