Infostart.hu
eur:
387.54
usd:
329.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egy férfi játszik a Rubik-kockával Nyíregyházán 2016. szeptember 20-án. A háromdimenziós logikai játék eredeti neve bűvös kocka, amit 1974-ben talált fel ifjabb Rubik Ernő.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Végleges a döntés a Rubik-kockáról

Végleges a döntés: bárki gyárthat Rubik-kockát.

Idén januárban a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának korábbi döntését, tehát jogerős, hogy a feltaláló Rubik Ernő cégének nem állhat fenn védjegyoltalma a Rubik-kocka formája felett.

Egy évvel ezelőtt a korábbi nemzetközi döntésekkel összhangban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kimondta: törölni kell a Magyarországra is kiterjesztett Rubik-kocka védjegyet - írja a Portfolio.

Ezt a döntést 2018-ban a Fővárosi Törvényszék megerősítette, és most idén januárban a Fővárosi Ítélőtábla is jóváhagyta. Ez pedig azt jelenti, hogy

bárki gyárthat és forgalmazhat Rubik-kockát.

Az ítélőtábla érvelésének lényeges eleme, hogy ha fennmaradna az oltalom, akkor az azt eredményezné, hogy a kocka formájú kirakós játékok terén az érintett műszaki hatás kiváltására alkalmas termékekre a kérelmező mindenkivel szemben monopóliumot nyerne, és az oltalom folyamatos megújítása esetén időkorlát nélkül felléphetne minden a védjegyhez hasonlatos kocka formájú logikai fejtörő terméket gyártó versenytársával szemben, függetlenül attól, hogy a megoldást védő szabadalmi oltalom már elenyészett. Ez pedig ellentétben állna a védjegyoltalom lényegével, céljával és természetével.

2016 novemberében az Európai Unió Bírósága a főtanácsnoki indítvánnyal egyetértve hatályon kívül helyezte a Rubik-kocka formáját ábrázoló EU-védjegy törlését megtagadó határozatot.

Majd 2017 nyarán az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala is hasonló szellemben döntött: az EU védjegyet sok év után végül törölték.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×