A tízéves születésnap alkalmából áttekintést közölt a bitcoin piacának eddigi történetéről az Alapblog. A szerző úgy véli, az utóbbi év hatalmas árzuhanása, az abnormális mértékű mánia lecsengése után a korábbinál jóval magasabb szinten stabilizálódhat az árfolyam, ezért a bitcoin háza táján – egyelőre legalábbis – minden a legnagyobb rendben. Az elmúlt három év és az azt megelőző időszak áralakulása megdöbbentő párhuzamot mutat – mindez korábban egyszer már megtörtént. De megtörténik-e ugyanígy harmadszor is? A cikkíró ezt már korántsem tartja biztosnak - az alábbiakban az elemzésből idézünk (szerkesztve, rövidítve).
Pizza Day
A ciklusok megértéséhez tudni kell, hogy a bitcoin 2009. január 3-án született meg, de akkor még csak néhány szakember ismerte. A bányászprogram kódja akkor még jócskán tartalmazott hibákat, a kriptopénz ekkor még könnyen támadható és sérülékeny volt. A következő hónapok ezeknek a hibáknak a kiküszöbölésével teltek, a kód javításairól szóltak, amit egy maroknyi önkéntes programozó végzett, akkor még az azóta is ismeretlen kibocsátó (személy vagy csoport), fórumos nevén Satoshi Nakamoto vezetésével.
A munka hamarosan kézzel fogható gyümölcsöt is hozott, hiszen 2010. május 22-én megtörtént a világtörténelem első olyan ismert tranzakciója, melynek során valamilyen terméket vásároltak bitcoinért. Egy Laszlo Hanyecz nevű magyar-amerikai férfi vásárolt két pizzát, a tranzakció pedig 0,25 centre értékelte be a bitcoint. Ezt a napot „Pizza Day” néven azóta is ünnepli a kriptopénz közössége.
Ezután megjelentek a bitcointőzsdék, amelyek lassan fejlődni kezdtek. 2010 végén Satoshi eltűnt a színről, a bitcoin pedig önálló életre kelt.
A ciklusok
2012 után a piaci események négy élesen elkülöníthető szakaszra bonthatók, mindegyik időtartama nagyjából egy év. Alátámasztva azt az állítást, hogy ezek a szakaszok ismétlődnek, és a közelmúlt eseményei meghökkentő hasonlóságot mutatnak a korábbiakkal, a bitcoin történetét kétszer négy évben, párhuzamosan mutatta be az Alapblog szerzője.
Életjelek éve (2012; 2016)
A tőzsdék forgalma 2012-ben már kezdett számottevővé válni, és ebben a környezetben a bitcoin egy viszonylag egyenletes tempójú, határozott emelkedéssel az év eleji 6 dolláros árát megduplázva fejezi be az évet.
Kísértetiesen hasonlóan zajlik 2016 is azzal a különbséggel, hogy az év eleji 450 dolláros ár duplázódik meg. Ezekben az években a bitcoin egészséges életjeleket mutatott.
A mánia éve (2013; 2017)
Szintén nagyon hasonló jellegű 2013 és 2017 árfolyamalakulása. Kisebb-nagyobb törések által tarkítva, de alapvetően végig felfelé tendáló piacon az év utolsó hónapjaiban végképp elszabadul az őrület és kiteljesedik a mánia.
Az árfolyam decemberben tetőzik, 2013-ban 1200, 2017-ben pedig 20 ezer dollár közelében.
Az összeomlás éve (2014; 2018)
A mániából való kijózanodás, az árfolyam összeomlása szintén ugyanazon forgatókönyv alapján zajlik 2014-ben és 2018-ban. A nagy kilengésekkel tarkított egész éves zuhanás után a töredékére esik az ár 300 illetve 3500 dollár közelébe.
(A grafikonon látszik az előző év decembere is, hiszen mindkét esetben akkor tetőzött a mánia. Így be lehet azonosítani, hogy az összeomlás pontosan milyen árszintről indult el.)
A vergődés éve (2015 és talán 2019)
Az összeomlás után érdektelenségbe fulladó kereskedéssel telik el 2015, a bitcoin a 200 és 300 dollár közötti ársávban vergődik. Valójában a vergődés nem tart egész évben, hiszen novemberben felfelé kilép a sávból, és attól kezdve már ismét határozott életjeleket kezd mutatni. Így fordulunk át a következő évbe, hogy a ciklus megismételje önmagát. Nagy kérdés, vajon 2019 is a vergődés éve lesz?
Hogyan tovább?
A szerző szerint érdemes kideríteni, milyen hatások idézték elő 2016-tól kezdődően a régi minta újrajátszását, és vajon reális-e, hogy ez folytatódik a jövőben is. Lesz-e újabb mánia?
A szerző szerint erre van esély, de több dolog is megakaszthatja a folyamatot.
A mánia kialakulása mellett hathat, hogy a blokkok után járó jutalom jövőre menetrendszerűen biztosan feleződni fog (6,25 bitcoinra). Tehát 2020 akár ismét válhat egy újabb mániát megalapozó "életjelek évévé".
Ellene hathat, ha a piac szabályozása globálisan ellenségessé változik. Pillanatnyilag nem rossz a helyzet, ám ha a szabályozók számára szép lassan világossá válik, hogy milyen csodák születhetnek programozható decentralizált platformok segítségével (mint például az Ethereum), akkor a kriptoeszközökkel kapcsolatos barátságos hozzáállás hamar ellenségessé válhat.
Szintén ellene hathat, hogy a bitcoin tömeges elterjedésének és használhatóságának skálázási akadálya is van. A hálózat ugyanis most közel sem tud annyi tranzakciót kezelni, amennyire igény lenne egy világszerte használt népszerű pénzügyi termék esetében. Igaz, ezen a téren előrelépés történhet, ami "felhajtóerőt" jelenthet, és önmagában ez a korlát talán nem akasztana meg egy kialakulófélben lévő mániát.
Mindezek mellett a szerző szerint az is elképzelhető, hogy az újabb kriptománia nem a bitcoin, hanem valamelyik versenytárs piacán fog kialakulni.