A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana közölte:

a ház alapeseti előrejelzési forgatókönyve az, hogy az MNB márciusban kezd hozzá a monetáris politika normalizálásához,

bár a legutóbbi kamatdöntő ülések jegyzőkönyvei a decemberben kezdődő módosítások lehetőségét is nyitva hagyták.

A vezető elemző hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a cégnek nem ez a központi várakozása.

A Morgan Stanley főközgazdásza szerint a héten esedékes új inflációs jelentés valószínűleg a december közepéig beérkezett adatokat használja, így várhatóan figyelembe veszi, hogy a szeptemberben kiadott előző inflációs jelentés óta a nyersolaj világpiaci ára hozzávetőleg 15 százalékkal csökkent.

A maginfláció ugyanakkor a vártnál magasabb pályán van, csakúgy, mint a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme.

Mindezt egybevetve, ha az MNB a gyorsuló maginflációra összpontosít, akkor nem kizárható, hogy akár már kedden bejelent valamelyes szigorítási lépéseket. A Morgan Stanley vezető szakértője hozzátette mindazonáltal, hogy a ház "szubjektív alapon" erre csak egyharmados esélyt lát.

A Morgan Stanley főközgazdásza szerint

"van egy olyan érzet" a piaci szereplők körében, hogy az MNB érzékeny lehet egy bizonyos forintárfolyam-szintre.

Hangsúlyozta azonban: véleménye szerint az MNB nem elsősorban a forintárfolyam szintjére, hanem az árfolyammozgások sebességére figyel.

Pasqulae Diana szerint három fő oka is van annak, hogy az MNB toleráns a gyengébb forint iránt: a forintárfolyam alacsonyabb inflációs átszűrődő hatása, a devizakötelezettségek arányának csökkenése az államadósság-állományon belül, és az, hogy a devizaalapú ingatlanhitelek átváltásával szinte teljesen eltűnt a devizaárfolyam-kockázat a háztartások pénzügyi mérlegéből.

A Morgan Stanley londoni főközgazdásza szerint mivel a devizaárfolyamok inflációs átszűrődési rátája meredeken csökkent az elmúlt években, valószínűleg csak egy jelentős és hirtelen forintgyengülés keltene komolyabb aggályokat az MNB-ben.

Az elemző hozzátette ugyanakkor, hogy a globális feltörekvő térségen belül Magyarországon a legalacsonyabbak a reálkamatok, és a ház szerint most már az MNB is elkezdte az előkészületeket a "kilépésre" a jelenlegi monetáris alapállásból.

Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza szerint a magyarországi infláció legutóbbi lassulása alkalmat teremtett az MNB-nek arra, hogy

a keddi kamatdöntő ülésen még változatlanul hagyja "ultraenyhe" monetáris politikáját.

Carson szerint a novemberi tizenkét havi inflációt, amely 3,1 százalékra lassult az októberben mért 3,8 százalékról, a monetáris tanács valószínűsíthetően bizonyítéknak fogja tekinteni arra, hogy az inflációs nyomás ellenőrzés alatt van, és szükséges a laza monetáris kondíciók fenntartása.

A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint ugyanakkor a ház azzal számol, hogy a szigorítási ciklus kezdete már nincs messze, különös tekintettel egyebek mellett arra, hogy az infláció novemberi lassulását kizárólag az üzemanyagok és az élelmiszerfélék alacsonyabb drágulási üteme okozta, miközben a maginfláció nem változott.

Carson közölte: a cég várakozása szerint a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció 2019 egészében az MNB 3 százalékos központi célszintje felett marad.

Mindezek alapján a cég úgy gondolja, hogy a magyar jegybank - 2011 óta először - márciusban hajt végre kamatemelést, abban a hónapban, amikor a következő inflációs jelentés is megjelenik.

A Capital Economics várakozása az, hogy az MNB az egynapos betéti kamatrátát fogja emelni jövő márciusban, de a cég elemzői azzal is számolnak, hogy a 3 hónapos BUBOR ráta - amely megítélésük szerint jelenleg a magyarországi monetáris kondíciók legjobb mérőszáma - 2019 végéig 2,50 százalékra emelkedik.