Infostart.hu
eur:
378.98
usd:
322.07
bux:
124924.87
2026. február 24. kedd Mátyás
Építkezés a Jeruzsálem közelében fekvő ciszjordániai Ramot településen 2021. január 12-én. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasítást adott több száz telepes lakás felépítésének előmozdítására Ciszjordániában.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.

"Mi, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Izland, Hollandia, Japán, Kanada, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország és Spanyolország képviselői elítéljük, hogy az izraeli kormány biztonsági kabinetje jóváhagyta 19 új zsidó telep létesítését a megszállva tartott Ciszjordániában" - olvasható a francia külügyminisztérium által közzétett dokumentumban.

Az izraeli hatóságok vasárnap jelentették be, hogy jóváhagyták 19 ciszjordániai telep létesítését. A 2023. október 7-i Izrael elleni Hamász-támadás óta fokozódó telepépítés közepette az intézkedés az izraeli vezetés szerint "egy terrorista palesztin állam létrehozásának a megakadályozását" célozza.

Közleményükben az országok emlékeztetnek, hogy

ez az egyoldalú lépés "a nemzetközi jog megsértése".

Ez a lépés azzal fenyeget, hogy meghiúsítja a gázai béketerv megvalósítását, amikor erőfeszítések történnek a terv második szakaszára való áttérés érdekében, és árt a tartós béke és biztonság kilátásainak is a térség egészében - olvasható a közleményben.

Felszólítjuk Izraelt, vonja vissza a döntését, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2334. határozatának megfelelően hagyjon fel a telepek bővítésével - írták a tizennégy ország képviselői, hozzátéve, hogy "eltökéltek a palesztinok önrendelkezési jogának a támogatása iránt".

A közleményt aláíró országok emlékeztettek továbbá, hogy töretlenül támogatják a kétállami megoldáson alapuló, átfogó, igazságos és tartós békét, amelyben két demokratikus állam, Izrael és Palesztina él egymás mellett békében és biztonságban, biztonságos és elismert határokon belül.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.

Ezt a levelet küldte Orbán Viktor António Costának, az Európai Tanács elnökének

Orbán Viktor miniszterelnök levelet küldött António Costának, az Európai Tanács elnökének, 2026. február 23-án. A levelet a kormányfő 2026. február 24-én tette közzé közösségi oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyelnek ma a befektetők, a várakozások szerint ugyanis másfél év után újraindulhat a kamatcsökkentési ciklus Magyarországon. Bár a piaci árazások már tükrözik a kamatok esetleges csökkentését, Varga Mihály mai sajtótájékoztatója és a hazai monetáris politika jövőbeli iránya fontos üzeneteket közvetíthet a devizapiacok számára is. A kamatdöntés felé közeledve fokozatosan erősödik a hazai fizetőeszköz árfolyama: az euró jegyzése a reggeli 379,5 feletti szintről 379 alá, míg a dollár árfolyama a 322,3-as szintről 321,5 környékére mérséklődött. Délután meg is kapták a várt jelzést a piacok: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×