A patinás King's College London egyetem politikatudományi intézete, a The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely és az Ipsos MORI közvélemény-kutató intézet vasárnap ismertetett közös vizsgálata szerint a briteknek mindössze a 29 százaléka tudja, hogy a külföldi EU-munkavállalók jóval több adót fizetnek be a brit költségvetésbe, mint amennyit onnan szociális és egészségügyi ellátásra igénybe vesznek.

A brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee, MAC) a kormány megbízásából elkészített, nemrégiben ismertetett átfogó tanulmányában kimutatta, hogy

a Nagy-Britanniában dolgozó uniós munkavállalók a brit költségvetés jelentős nettó befizetői: a 2016-2017-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal (1710 milliárd forinttal) több adót fizettek az általuk igénybevett ellátások és közszolgáltatások költségénél.

A három intézmény által 2200 fős választói minta bevonásával elvégzett, vasárnap bemutatott felmérés szerint ugyanakkor a válaszadók 45 százaléka úgy gondolja, hogy a külföldi EU-munkavállalók vagy nagyjából ugyanannyi, vagy többmilliárd fonttal kevesebb adót fizetnek, mint amennyit a brit költségvetésből szociális és egyéb ellátásokra igénybe vesznek.

Jelentős különbség mutatkozik mindazonáltal a brit EU-tagság támogatóinak és ellenzőinek véleménye között. Azok közül, akik az uniós tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a bennmaradásra voksoltak, mindössze 14 százalék, a kilépésre szavazók körében viszont 42 százalék hiszi úgy, hogy a külföldi EU-munkavállalók milliárdokkal többe kerülnek a brit költségvetésnek az általuk befizetett adó összegénél.

A referendumon országos átlagban a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe.

A vasárnap ismertetett felmérés kimutatta azt is, hogy a britek abszolút többségének meggyőződése szerint az EU-társállamokból érkezők miatt növekedett a bűnözés Nagy-Britanniában.

A megkérdezettek 56 százaléka vélekedett így, de azok közül, akik a népszavazáson a kilépésre voksoltak, 75 százaléknyian gondolták ezt.

A felmérésbe bevont választók átlagosan 39 százaléka - ezen belül a kilépésre szavazók 53 százaléka - mondta azt, hogy megítélése szerint az EU-országokból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás miatt romlott a brit egészségügyi ellátás színvonala, átlagosan 47 százalék - a kilépést pártolók körében 61 százalék - szerint pedig az uniós országokból érkező munkavállalók alkalmazása növelte a munkanélküliséget az alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokban.

A felmérést elvégző három intézmény a vasárnap ismertetett elemzésben kiemeli, hogy ezek azok a kérdések, amelyekre a vizsgálat résztvevői a legnagyobb arányban adtak téves válaszokat.

A felmérést készítő szakértők hangsúlyozzák azt is, hogy a Migration Advisory Committee által az EU-polgárok bevándorlásának hatásairól összeállított új tanulmány megállapításai szerint egyik állítás sem igaz.

A közvélemény-kutatásból kiderül az is, hogy

a britek mélyen alulbecsülik az EU-társállamokból a brit gazdaságba érkező befektetések értékét, messze túlbecsülik ugyanakkor a külföldi EU-állampolgárok arányát a brit lakosságon belül.

A megkérdezettek átlagosan 36 százalékra taksálták az uniós befektetések arányát a Nagy-Britanniába érkező, 150 milliárd font (55 ezer milliárd forint) körüli éves külföldi befektetések teljes értékén belül, jóllehet a valós arány 63 százalék.

A felmérés résztvevői átlagosan 16 százalékra becsülték a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok arányát a 66 milliós brit lakosságon belül, a tényleges arány viszont 6 százalék.