Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2018. október 17-én.
Nyitókép: MTI / Piroschka van de Wouw / POOL

A brit kormányfő nyitott az átmeneti időszak meghosszabbítására

Sajtóértesülések alapján nem történt áttörés a brexit ügyében a tegnap kezdett uniós csúcstalálkozón, ám a brit miniszterelnök nyitottnak mutatkozott a kilépés átmeneti időszakának meghosszabbítására. Megszólalt Sebastian Kurz is.

Eredetileg a tegnap kezdett uniós csúcstalákozón kellett volna megállapodnia Nagy-Britannia és az unióban maradó 27-ek vezetőinek a kiválás feltételeiről, ám mivel a tárgyalások korábban megrekedtek, a csütörtöki egyeztetés teljes egészében a brexitről szólt.

Az MTI uniós forrásokra hivatkozva közölte, hogy a találkozó megnyitását követően a brit miniszterelnök tartott beszédet, amelyben úgy látta, hogy közel az egyezség, majd kijelentette: kész megfontolni az országa uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak további egyéves meghosszabbítására tett javaslatot. Emellett ismételten leszögezte, hogy kreatív megoldásra van szükség a tárgyalásokon kialakult patthelyzet feloldásához, olyan "működőképes" biztosítékra, amely garantálja a nyitott határokat Írország és Észak-Írország között.

A brit miniszterelnök értékelése után a 27-ek állam- és kormányfői Theresa May nélkül folytatták az egyeztetést Michel Barnier uniós főtárgyaló részvételével. A résztvevők egy magas rangú uniós tisztségviselő tájékoztatása szerint egyetértettek abban, hogy az intenzív tárgyalások ellenére

nem elég az eddigi előrehaladás egy rendkívüli brexit-ügyi csúcsértekezlet novemberi összehívásához.

A huszonhetek az egyeztetések folytatására szólítottak fel, azonban egyelőre nem terveznek rendkívüli csúcsot november közepére, erre csak áttörés esetén fog sor kerülni. Michel Barnier-t ugyanakkor támogatásukról biztosították - tette hozzá egy név nélkül nyilatkozó uniós diplomata.

A tárgyalóasztalnál mindenki a megegyzést akarja és intenzív munka folyik ennek érdekében – fogalmazott az Euronews felvételén Theresa May.

Jó kapcsolatokat szeretnénk Nagy-Britanniával – hangsúlyozta szintén a csatornának Angela Merkel német kancellár, majd hozzátette, örültek volna, ha mára sikerül megegyezniük a feleknek a válásról, ám ez csak 90 százalékban valósult meg, így még sok a teendő.

Sebastian Kurz a migráció ügyében derűlátóbb

A brüsszeli EU-csúcson a brit uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről folyatott tanácskozás rövidsége jelzi az unióban maradó 27 tagország egységét - jelentette ki osztrák kancellár szerdán a belga fővárosban, az uniós tagországok csúcstalálkozóját megnyitó munkavacsorát követően. Ezzel együtt azt mondta: "Optimista vagyok, hogy a következő hetekben vagy hónapokban megállapodásra jutunk".

Újságírói kérdésre adott válaszában az unió tanácsának soros elnökségét betöltő Ausztria vezetője kijelentette, brexit kérdésének megoldásánál sokkal derűlátóbb a migrációt illetően. Az illegális bevándorlás csökkenése jól mutatja a migráció tranzitországaival és a líbiai parti őrséggel való együttműködés hatékonyságát - közölte. "Még ennél is fontosabb a tengeri átkelések során vízbefúltak számának visszaesése, noha egy haláleset is túl sok" - fogalmazott.

Kiemelte, az EU-ban többen jelzik, hogy a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztásának rendszere nem működik.

Véleménye szerint a kötelező kvóták helyett a kötelező szolidaritás felé kellene elmozdulni, így minden tagország kifejezhetné hozzájárulását.

Új megközelítésre van szükség a holtpontra jutott uniós migrációs politikában - tette hozzá.

Kurz úgy vélte, hogy a külső határok védelmére kell összpontosítani, a csökkenő számok ezt igazolják, a menedékjogi kérelmek által leginkább érintett országok viszont a migrációs válság 2015-ös kirobbanása óta Közép-Európában vannak, és nem az EU külső határain.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

Az Egyesült Államok újabb lépéssel fokozza a nyomást Nicolás Maduro rendszerére: szankciókat jelentett be a venezuelai elnök családja ellen, lefoglalt egy olajtankert és további, szankcionált hajók vannak veszélyben. Washington szerint az ország vezetése „narkoterrorista rezsim és el kell szigetelni”.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×