I. Az életciklus görbe – közösségi finanszírozás vs. tőzsdei bevezetés

Sokan ismerik a vállalatok életciklusgörbéjét. Ez a görbe mutatja be többek között, hogy egy vállalat a különböző életszakaszaiban honnan és milyen típusú tőkét tud ideális esetben bevonni vállalkozásába. Az életciklusgörbe egy leegyszerűsített változata alább látható:

A közösségi finanszírozásról sokaknak az olyan alternatív befektetési platformok jutnak eszükbe, mint például a Kickstarter. A Kickstarter típusú oldalak elsősorban adomány, illetve jutalom (például pólók, bögrék) alapúak, de a nemzetközi (elsősorban amerikai és brit) tőkepiacokon már több éve megjelentek az ún. „equity crowdfunding” portálok, amelyek a befektetőknek a befektetéseikért cserébe tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokat kínálnak (ilyen oldal például a brit Crowdcube). Ezek a portálok a közösségi finanszírozás és a tőzsde mechanizmusait vegyítik, így létrehozva alternatív tőzsdéket.

II. A magyar értékpapírjog közbeszól

Magyarországon a hatályos jogszabályok vonatkozó rendelkezései alapján – elsősorban gondolva a Ptk. és a Tpt. szabályaira – egyetlen olyan értékpapír van, amely tagsági jogokat testesít meg: a részvény. A részvényre vonatkozó szabályok szigorúsága és a tőkepiaci rendelkezések kógenciája, illetve a magyar tőkepiacok szabályozottsága miatt azonban egy equity crowdfunding platform létrehozása nem feltétlenül lenne profitábilis (már a szabályozottságból és az induló tőkére vonatkozó rendelkezésekből kikövetkeztethető költségek is túl magasak lennének).

III. Xtend – a kkv-szektor alternatív tőzsdéje

A fenti okokból következően a magyar tőkepiacokon egyelőre „hiánycikk” a részvény alapú közösségi finanszírozás mint tőkebevonási lehetőség. A BÉT azonban új stratégiájának egyik legfontosabb elemeként bemutatta az Xtendet, amely a magyar kkv-szektor alternatív tőzsdéje lehet. Az Xtend – ha visszagondolunk az életciklusgörbére – a kockázati tőkealapok és a tőzsdei bevezetés (IPO) és/vagy exit közötti tőkebevonási lehetőségek piacára kíván betörni, egy kvázi „előszobájaként” a tőzsdére való belépésnek.

Az Xtend keresleti oldalán az intézményi és kisbefektetők kereskedhetnek a különböző kkv-k részvényeivel. Jelenleg már több mint tíz intézményi befektető sikeresen regisztrált az Xtend alternatív tőzsdéjére, így látható, hogy a befektetők oldalán is igény mutatkozik az ilyen típusú befektetési lehetőségekre.

Az Xtend kínálati oldalán a magyar kkv-k részvényei forognak majd. Jelenleg a BÉT monitoringozza azokat a vállalatokat, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy erre az alternatív tőzsdére belépjenek és értékpapírjaikkal kereskedjenek.

IV. Miben más az Xtend?

Az Xtend, ahogy már említettük, a tőzsde „előszobájaként” funkcionálna, elsősorban a magyar kkv-szektor szereplőinek biztosítva tőkebevonási lehetőséget. Abból kifolyólag, hogy az Xtenden kkv-részvényekkel fognak kereskedni, a kkv-k számára elérhetővé kell tenni ezt az alternatív tőzsdét. A BÉT ezt azzal éri el, hogy az Xtendre való belépés és a részvények kibocsátásának feltételei a magyar kkv-k adottságaihoz lettek igazítva azzal, hogy a befektetők befektetésvédelmi szintjét ezzel nem csökkentik. Tehát a BÉT fordítva gondolkodik: nem az equity crowdfunding szabályozását akarja megteremteni, hanem a tőzsdékre vonatkozó szabályok átalakításával létrehozni egy alternatív tőzsdét, amely vegyíti a részvény alapú közösségi finanszírozás és a tőzsde konstrukcióját. Továbbá a BÉT optimális „szervezője” ennek az alternatív tőzsdének, mivel a budapesti értéktőzsde vezetésének több évtizedes tapasztalatával rendelkezik, illetve a tőkepiaci szereplők részéről is töretlen a bizalom a BÉT felé.

A következő alternatív tőzsdei szabályok teszik elérhetővé az Xtendet a magyar kkv-k számára:

• a tőzsdei szabályokkal ellentétben, ahol az MNB által jóváhagyott tőzsdei tájékoztatót kell elkészíteni, az Xtend esetében 5 millió euró kibocsátási összértékig elegendő egy információs dokumentum kiadása;
• a számviteli szabályok rugalmasabbak (nem kötelező az IFRS);
• technikai bevezetésre és IPO-ra is lehetőség van;
• éves auditált beszámoló és féléves beszámoló, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség;
• elsősorban a BÉT végzi el a piacfelügyeletet (információs dokumentum ellenőrzése, kijelölt tanácsadók monitorozása).

Ami plusz kötelezettség a tőzsdéhez képes, hogy az Xtendre belépő kkv-knak kötelező egy kijelölt tanácsadót megbízni, aki mentorként segíti a vállalatot az Xtendre való belépésben és a részvények forgalomban tartásában.

Összegezve az Xtend belépési és forgalomban tartási költségei (nemcsak pénzügyi költségekre gondolva) nagymértékben alacsonyabbak, ezért elérhető a magyar kkv-k számára mint tőkebevonási lehetőség.

V. Miért jó az Xtend a magyar tőkepiacon?

A jelenlegi magyar tőkepiac sok lehetőséget nyújt mikrovállalatoknak, illetve startupoknak (például adomány jellegű közösségi finanszírozás vagy magyar kockázati tőkealapok), de a magyar középvállalkozások számára a lehetőségek korlátozottabbak, mivel még a tőzsdére lépés feltételei nem adottak a számukra, és a magántőkealapok piaca se olyan kiterjedt Magyarországon, mint más nyugati államokban.

Az Xtend esetében az említett középvállalkozásokról beszélünk, továbbá olyan cégekről, amelyek nagyobb tőkebevonásra szorulnak rá például egy régiós vagy nemzetközi terjeszkedés előfeltételeként, de a tőzsdére lépés még nem lehetséges a számukra. Ahhoz, hogy ezek a vállalkozások elérjék a tőzsdei kibocsátás szintjét, az Xtend alternatív tőzsdéje, a magántőkealapokkal kiegészítve, jó megoldás lehet arra, hogy betöltse a magyar vállalati életciklusgörbe ezen lépcsőfokának tőkebevonási lehetőségeinek hiányát.

Mindezeken túl az Xtend egy fontos stratégiai célja lehet egy mai magyar startup számára, ezzel hosszú távú perspektívát adva ezeknek a vállalkozásoknak.

Az Xtendet és további aktuális témákat november 8-ai, közelgő I. Wolters Kluwer Befektetési konferenciánkon tárgyaljuk tovább. Regisztráció az eseményre ITT lehetséges.