Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
315.81
bux:
149525.04
2026. augusztus 12. szerda Klára
Nyitókép: Pixabay

Pénzügykutató: rekordmértékű növekedést érhet el a gazdaság

A válság utáni időszakot nézve rekordmértékű növekedést érhet el a magyar gazdaság, a GDP 4,4 százalékkal bővülhet idén a Pénzügykutató Zrt. prognózisa szerint. Várhegyi Éva, a gazdaságkutató tudományos tanácsadója hozzátette: jövőre már 3,2 százalékra csökken GDP növekedése.

A Pénzügykutató Zrt. munkatársai szerint az idén, a kedvező külső konjunktúra mellett, az erőteljes belső ösztönzők hatására a válság utáni időszakot nézve rekordmértékű növekedést érhet el a magyar gazdaság, a GDP 4,4 százalékkal bővülhet - mondta Várhegyi Éva, a cég tudományos tanácsadója.

Jelezte: ez a nemzetközi trendhez egyre kevésbé illeszkedő, laza monetáris politika mellett valósulhat meg, amely alacsony, esetenként negatív reálkamatokkal és gyengülő forintárfolyammal ösztökéli a gazdaságot.

Az infláció már nyáron átlépte a 3 százalékos célértéket, és a külső finanszírozási többletet is egyre inkább a beáramló uniós támogatások tartják fenn. A gazdaság erős dinamikája, a növekvő foglalkoztatás, a nagyobb bérek mellett bővülő adóalapok elősegítik, hogy az éves államháztartási hiány a 2,4 százalékos célérték alatt legyen. Ezzel együtt

az adósságráta is csökkenő pályán marad

- mondta Várhegyi Éva.

Szerinte jövőre már 3,2 százalékra csökken GDP növekedése, mert a külső konjunktúra lanyhulása mellett 2019-ben mérséklődnek a növekedés belső húzóerői, mind a fogyasztás, mind az állóeszköz-felhalmozás üteme csökken.

A tudományos tanácsadó kifejtette: a kormány és a monetáris kondíciókat tovább lazító jegybank már két éve prociklikus gazdaságpolitikát folytat, ez hosszabb távon nem tartható fenn, mert ez a gazdaságpolitika megnövelte a növekedés kockázatait, és egyúttal az egyensúlyi folyamatokat is veszélyezteti.

Rámutatott: a magyar gazdaságot a túlfűtöttség jellemzi, ez leginkább a megfelelően képzett munkaerő szűkösségében jelentkezik, de emellett a termelőkapacitások magas kihasználtsága is akadálya lehet a további növekedésnek.

Kifejtette:

a foglalkoztatás tetőzik, a munkaerő tartalékait már legfeljebb a közfoglalkoztatásban és a külföldön dolgozók körében lehet felfedezni.

Az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai is egyre inkább rontják a növekedés személyi feltételeit. A költségesebb és kockázatosabb bankhitelek helyett felhasznált megtérülési követelményeket nem támasztó uniós források az elmúlt években felfűtötték ugyan a beruházásokat, de a tőke oldaláról nem növelték meg a magyar gazdaság versenyképességét - mutatott rá. Hozzátette: ezzel párhuzamosan a magyar vállalatok többnyire nem a piacképességhez szükséges fejlesztéseket valósították meg.

Jelezte: az elmúlt években a gazdaságélénkítés minden eszközét maximálisan kihasználta a kormány és a jegybank, emiatt az előbb-utóbb bekövetkező recesszió vagy - rosszabb esetben - válsághelyzet idején már nem marad tér a külső hatásokat ellensúlyozó, a növekedést erősítő anticiklikus gazdaságpolitikára.

Várhegyi Éva a monetáris politikáról elmondta: 2019 márciusában lejár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének mandátuma, de ez várhatóan nem hoz érdemi változást a monetáris politikában. A monetáris tanács meghirdette ugyan a monetáris politika fokozatos normalizálását, ám az alapkamat 0,9 százalékos szintjét 2019-re is megfelelőnek látja az inflációs cél tartásához. A nemzetközi pénzpiacok, esetleg a forint gyengülésére spekuláló befektetők hatására azonban szűkítheti a piaci folyamatokra ható kamatfolyosót a monetáris tanács, amivel a változatlan alapkamat mellett is a pozitív tartományba emelheti az MNB egynapos betéti kamatát. A piaci kamatok és a hosszabb lejáratú állampapír-hozamok emelkedése várhatóan folytatódik - fűzte hozzá Várhegyi Éva.

Úgy ítélte meg: a jegybank által az Inflációs jelentéssel párhuzamosan bejelentett nhp fix program a vállalkozások számára monetáris lazítást jelent, mivel az MNB azt 0 százalékos kamaton nyújtja a kereskedelmi bankoknak, a hitelintézetek pedig 2,5 százalékos kamattal adják tovább a kis- és középvállalkozásoknak, miközben az infláció várhatóan már 3 százalék körül lesz.

Várhegyi Éva kiemelte: 2018 hátralévő részében nem várható a forint árfolyamának érdemi korrekciója. Az MNB a kommunikációjával nem erősíti a magyar fizető eszközt, ezért a Pénzügykutatónál arra számítanak, hogy az idén év végére 324 forintot, éves átlagban pedig 320 forintot ér egy euró, jövőre éves átlagban 325 forint/eurós árfolyamot várnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felpörög a metróhosszabbítás – itt vannak a feladatok, ingatlanokat is meg kell vennie a fővárosnak

Felpörög a metróhosszabbítás – itt vannak a feladatok, ingatlanokat is meg kell vennie a fővárosnak

A 3-as metró harminchat évvel ezelőtt érte el Újpest-Központot, ám a tervek ellenére sosem folytatták. A BKK előkészítette a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításának engedélyezési terveit, és a kormány által júliusban meghirdetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tartalmazza a metróvonal meghosszabbítását, első szakaszként Rákospalota-Újpestig. Sok feladat van, a határidő rövid, és a két új megállóval nem jönnek majd új szerelvények.

Több napos fesztivállá változik augusztus huszadika, 18 helyett 4 milliárd forintból – kormányzati bejelentés

Hat hét alatt összerakta a Centrum Production az augusztus 20-ai ünnepségsorozat művészeti koncepcióját, ahol mindenki ízlésének próbálnak megfelelni, augusztus 19-től egészen 23-ig. A drón-, fény- és tűzijátékshow-ban kicsúcsosodó események idén a budai rakpartról lesznek a legjobban láthatók, és az ünnepségsorozat az eddigi 18 helyett 4 milliárd forintból kijönnek. Lesz olcsó ásványvíz és sör is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Tisza-kormány: döntött a kormány a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kormány a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába: Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve dönt az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról. Nem ez az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal. A kormány nap közben döntést hozott a paksi alacsony vízállás okozta problémákat hosszú távon kezelő beruházásokról és munkálatokról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×