Megvizsgálhatják a magyar bíróságok a devizahitelek árfolyamkockázatának ügyfélre terhelését, és tisztességtelennek nyilváníthatják az ezzel kapcsolatos szerződési feltételeket, ha azok a hitelfelvevő számára nem világosan és érthetően lettek megfogalmazva. A 2014-es magyar elszámolási törvények ebből a szempontból nem jelentenek akadályt - mondta ki csütörtöki ítéletével az Európai Bíróság.

Újra a magyar bíróságok asztalán pattog tehát a labda: akár semmissé is nyilváníthatják az egyes hitelszerződéseket, ha megállapítják, hogy nem történt érthető és világos tájékoztatás - írja a Portfolio.

Két magyar állampolgár 2008 februárjában svájci frankban nyilvántartott kölcsönt vett fel, de az árfolyam jelentős mértékben megváltozott, havi törlesztőrészleteik nagy mértékben megemelkedtek. Az ellenük a magyar bíróságok előtt indított perben felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőkre terhelő szerződési feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta-e meg, és emiatt e feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv értelmében tisztességtelennek tekinthető-e.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot rendelték alkalmazni, de fenntartották a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén fenyegető árfolyamkockázatnak a fogyasztóra terhelését.

Az Európai Bíróság kimondta,

a nemzeti bíróság értékelheti, amennyiben eseti vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg.

A bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára. Ebből az következik, hogy az átlagos - általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő - fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt - esetlegesen jelentős - gazdasági következményeinek értékelésére is.

A bíróság kimondta továbbá, hogy

a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésével kapcsolatos, a szerződés megkötésekor fennálló összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva kell értékelni,

azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.

Most újra megnyílik az út a devizahitelek semmissé nyilvánítása felé, de a magyar bíróságok eddig is vizsgálták a szerződésekben szereplő tájékoztatókat, most majd az árfolyamkockázat teljes áthárításának tisztességességét is vizsgálni fogják. Az érthetőség és világosság megítélése azonban az egyes szerződések, szerződéstípusok esetében eltérő lehet.