Továbbra sincs áttörés a hazai piacon a közüzemi számlák elektronikus fizetésében. Erre utal az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a rendszeres (csoportos) beszedési megbízásokon alapuló tranzakciók száma az idei első negyedévben kevesebb, mint a 2016 és 2017 hasonló időszakában mért érték, ráadásul a 10,34 milliós tranzakciószám alig 20 százalékkal nagyobb a 2012-esnél.

A csoportos beszedésben érintett forgalom ugyanakkor növekszik, az idei első negyedévben közel 144 milliárd forintot tett ki, ami 8,5 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest - írja a Világgazdaság.

Ezenfelül a rendszeres beszedési tranzakciók körében tartja nyilván az MNB azokat a bankon belüli belső átutalásokat is, amelyeknél a pénzintézet emeli le a tulajdonos számlájáról az esedékes törlesztőrészletet, illetve azokat is, melyeknél a szolgáltatónak ugyanannál a banknál van számlája, amelynél az ügyfélnek is. Az ilyen tranzakciók száma 3,6 százalékkal 8,25 millióra nőtt 2017 első negyedévéhez mérten, míg értékben 3,4 százalékos volt a növekedés. (A hitelezés újraindulását jelezheti ugyanakkor, hogy 2016 első negyedévéhez képest a bankon belüli rendszeres beszedési tranzakciók száma közel 15, míg a 82,4 milliárdos első negyedévi beszedés értékben 18 százalékos bővülést mutat.)

Ami a bankok közötti pénzforgalmat lebonyolító Bankközi Klíring Rendszeren keresztüli forgalmat illeti, a külső szolgáltatók összesen 143,2 milliárd forintot akartak így – felhatalmazás alapján – leemelni az ügyfelek számlájáról. A kezdeményezések 91,6 százalékban voltak sikeresek a tranzakciók száma, míg 86,4 százalékban az ügyletben érintett összeg alapján.

A szolgáltatók így 123,7 milliárd forinthoz jutottak hozzá. Az ügyletek 56,4 százalékában 10 ezer forint alatti összeg beszedésére indítottak tranzakciót a szolgáltatók. Az első negyedév során 500 ezer forint feletti összeget mindössze 4748 esetben igyekeztek leemelni a számlákról 10,4 milliárd forint értékben, de csak 4,8 milliárdot sikerült beszedniük.