Budapesten a pénzügyi szolgáltatásokkal lehetett a legtöbbet keresni az első negyedévben. Míg a fővárosban a havi nettó átlagkereset 265 ezer forint volt, addig ebben az ágazatban dolgozók 411 ezer forintot vihettek haza átlagosan, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Hajdú-Biharban a pénzügyi terület még épp elcsípte a dobogót, s 212 ezret fialt fejenként, ahogy Győr-Moson-Sopronban is bronzérmet ért a 232 ezres kereset a szektorok versenyében. Ám Borsodban az ágazat alkalmazottai csak nettó 178 ezret kerestek átlagosan, ez csupán a hetedik helyre volt elegendő. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 148 ezer forintos havi nettó fizetés épp megütötte a megyei átlagkereset szintjét, s az ágazatok közötti bérversenyben csupán a kilencedik helyen végeztek - írja a Világgazdaság.

Megérte munkálkodni a budapestieknek az infokommunikációs szektorban is – itt 391 ezer forintot kaptak kézhez. Pest megyében 354 ezer, Tolnában 322 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplénben 318 ezer forintos nettó átlagkeresettel tarolt ez az ágazat, amely Pest megyében 129 ezret vert rá a második helyezett közigazgatásra.

Míg az ipari szektor 264 ezres nettó havi keresete a fővárosban csak az ötödik helyet jelentette az ágazatok jövedelmi rangsorában, addig Győr-Moson-Sopronban a második pozícióhoz volt elég a 247 ezerre rúgó bér. Borsodban a második legtöbb jövedelmet adó helyezéshez 210 ezer forint is elégnek bizonyult. Heves és Komárom-Esztergom megyében viszont az iparban lehet a legjobban keresni, előbbiben átlagosan 236 ezer, utóbbiban 234 ezer forint ütötte a szegmensben munkálkodók markát. Bács-Kiskunban 195, Szabolcsban 169 ezer forintot kerestek az ipari dolgozók az első negyedévben.

Számottevő a bérkülönbség az egészségügyben is. Budapesten az egészségügyi dolgozók havonta átlagosan 200 ezer forintot vihettek haza, ami az alsó középmezőnyt jelenti az ágazatok között. A fővárossal még úgy-ahogy tartja a lépést Győr-Moson-Sopron a 173 ezres, illetve Komárom-Esztergom megye a 167 ezer forintos nettó kereseti átlaggal.