„Adótanácsadóként egyre több olyan hazai és nemzetközi ügylettel találkozunk, amelynek a tárgya vagy egy magyarországi ingatlan, vagy pedig egy olyan társaság üzletrészének adás-vétele, amely társaság elég jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik” – fogalmazott Kovács Béla. 2010-ig sok tekintetben kedvezőbb volt, ha az ingatlant tulajdonló társaság üzletrésze cserélt gazdát, és nem közvetlenül maga a vagyonelem. Azóta azonban közel egységes a két ügylet megítélése.
Eladóként akkor kerülhetünk az adóhatóság látókörébe, ha a magyarországi ingatlant tulajdonló társaság külföldi anyavállalattal bír. „Ebben az esetben érdemes megnéznünk, hogy az a magyarországi társaság, amely az ingatlanvagyonnal rendelkezik, a társasági adótörvény szerinti meghatározás értelmében valóban ingatlannal rendelkező társaság lesz-e” – magyarázta a WTS Klient szenior menedzsere, aki hozzátette, ez akkor van így, ha beszámolóban felsorolt eszközértéken belül az ingatlanarány eléri a 75 százalékot.
Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a külföldi anyavállalat valóban elidegenítette-e az adott üzleti évben a magyarországi társaságban lévő részesedését. Annak is utána kell járni, hogy a cég mely államban rendelkezik illetőséggel, és ezzel az országgal van-e hazánknak hatásegyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről; ha van, a dokumentum lehetővé teszi-e az árfolyamnyereségnek a Magyarországon történő adóztatását.
Amennyiben minden feltétel fennáll, érdemes adótanácsadóhoz fordulni, és szakvéleményt kérni, hogy van-e a külföldi anyavállalatnak magyarországi adókötelezettsége, vagy terheli-e valamilyen bejelentési, bevallási kötelezettség a külföldi tulajdonost – hangsúlyozta Kovács Béla. Ha az ingatlan értékesítésére külföldi cég közreműködése nélkül kerül sor, a normál társasági adó részeként keletkezhet adófizetési kötelezettség.
A témáról bővebben hallhatnak ma este 7 órától az InfoRádió Vállalatok és Piacok című műsorában.