Trump, aki január 20-én lép hivatalba, „abszolút szükségszerűnek” nevezte a félautonóm dániai terület feletti amerikai ellenőrzést. Nem zárta ki katonai vagy gazdasági eszközök esetleges bevetését sem, beleértve Dániát sújtó vámok kivetését.

Egy koppenhágai sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy kapcsolatba lépett-e már Trumppal, Egede kijelentette: „Nem, de készek vagyunk megvitatni mindazt, ami összeköt bennünket”.

Egede azt mondta, hogy nem akarnak sem amerikaiak, sem dánok lenni, grönlandiak akarnak lenni. „Függetlenné szeretnénk válni, gazdák szeretnénk lenni a saját házunkban (.) Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden köteléket, együttműködést és kapcsolatot megszakítanánk Dániával” – tette hozzá.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki szintén részt vett a sajtótájékoztatón, közölte: csütörtökön találkozót kért Trumptól, de nem hiszi, hogy erre a beiktatás előtt sor kerülhet.

Grönland függetlenné válhat, ha a lakói akarják, de nem úgy, hogy az Egyesült Államok egyik tagállama legyen

– szögezte le szerdán a dán külügyminiszter.

„Teljességgel elismerjük, hogy Grönlandnak saját törekvései vannak. Ha megvalósítják ezeket, Grönland függetlenné válik, viszont aligha azzal a szándékkal, hogy az Egyesült Államok tagállamává váljék” – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter.

„Nyitottak vagyunk tárgyalni az amerikaiakkal arról, hogyan tudnánk esetleg még szorosabban együttműködni, hogy az amerikai óhajok teljesüljenek” – tette hozzá.

Az 57 ezer lakosú Grönland 1953-ig dán gyarmat volt, jelenleg saját kormányzattal rendelkező dániai terület. 2009-ben népszavazás eredményeképpen kibővítették az autonómiát.

A stratégiai fontosságú, ásványi kincsekben gazdag sziget északi részében az Egyesült Államok katonai támaszpontot működtet.