Infostart.hu
eur:
379.53
usd:
322.14
bux:
0
2026. február 24. kedd Mátyás

Párbeszéd a gazdaságról: mi lesz velünk uniós pénzek nélkül?

Folytatódott az Inforádió Párbeszéd a gazdaságról című magazinja. A mostani adásban az uniós támogatások magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélgetett és vitázott Baksay Gergely, az MNB költségvetési igazgatója és Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője.

Weinhardt Attila kezdésként leszögezte, hogy az EU-pénzekkel kapcsolatban mindkét szélsőség helytelen. Sem az nem igaz, hogy ne lett volna hatásuk a növekedésre, sem az, hogy csak ettől volt növekedés az országban. Az ő számításaik szerint az előző ciklusban összesen 4-5 százalék GDP-növekedést okoztak, azaz hét év alatt évi 0,5-1 százaléknyit. Ez 2018-19-ben jóval 1 százalék fölött lehet - írja az Alapblog.

Kiemelte, hogy kétféle hatásuk van az EU-pénzeknek. Míg a kínálati oldalra hosszabb távon elnyújtva jelentkezik hatásuk, addig a keresleti oldalra rövid távon és intenzívebben. Nagyrészt ez utóbbi vezetett oda, hogy az előző ciklus kifutásával a 2015-ben még 4 százalékos növekedés 2016-ban 2 százalékra esett vissza.

Baksay Gergely hozzátette, fontos, hogy a GDP szintjéről vagy növekedéséről beszélünk. A GDP szintjét az EU-támogatások folyamatosan növelik, de a gazdasági növekedéshez csak akkor járulnak hozzá, ha a támogatás évről évre nő. Ezért fontos, hogy a magyar gazdaság 2016-ban úgy is tudott nőni, hogy előző évhez képest – önrésszel együtt – a GDP 8 százalékáról 3 százalékra csökkent a felhasznált kohéziós pénzek összege.

A V4-ekkel összehasonlítva a támogatás mértéke hasonló, bár GDP-arányosan hazánkban valamivel nagyobb. Nálunk az is növelte a felhasznált összeget, hogy az elérhető keretet 100 százalékban lehívtuk, ami nem mindenhol sikerült.

Weinhardt Attila szerint ezekből a kohéziós pénzekből csak korlátozott mértékben lett felzárkózás. Árbevétel- és foglalkoztatottságszinten segítettek, de a termelékenységen nem sokat. Márpedig enélkül nem lesz 4 százalékos növekedés a jövőben. Ráadásul ahogy arra az MNB is figyelmeztetett, a kis- és középvállalkozások (kkv) erősen függővé váltak ezektől a forrásoktól, ami erős kockázati tényező azokra az évekre nézve, amikor elfogynak.

Baksay Gergely szerint a pénzügyi hatása is fontos az EU-támogatásoknak, hiszen nemcsak a gazdaságot élénkítik, hanem a jegybanki devizatartalék és a külső finanszírozási képesség is javul tőlük.

Abban megegyeztek a felek, hogy nagy változás a 2007-13-as ciklushoz képest, hogy már nem az infrastruktúra fejlesztésére megy a pénzek nagy része, hanem a vállalatok közvetlen fejlesztésére, amitől a hosszú távú növekedési potenciál is javulhat. Ráadásul ez most már a kkv szektor irányába tolódik, valamint azzal, hogy a ciklus elején kifizették a pénzek jelentős részét, a szereplők nyugodtabban tervezhetnek beruházásokat.

Arra a kérdésre, hogy hogyan változnak majd a kondíciók, Weinhardt Attila elmondta, hogy a pontos részletek még nem ismertek, ráadásul jelentős viták is lesznek ezzel kapcsolatban. Ugyanis nemcsak az alap mérete lesz kérdés, hanem olyan dimenziók is megjelenhetnek a szétosztásban, mint a fiatalkori munkanélküliség (amiben Dél-Európa lényegesen rosszabbul áll, mint a térségünk), a menekültek integrálása vagy a jogállamiság feltételei.

A következő, 2021-ben induló ciklusra való átmenetre vonatkozóan Baksay Gergely elmondta, hogy ő nem számít akkora lassulásra, mint 2016-ban, mert most nem a ciklus végén koncentráltan hívjuk le a támogatásokat, hanem egyenletesebb a kifizetés.

Végül a felek megegyeztek abban, hogy azzal, hogy ez a ciklus már nagyobb részben ment közvetlenül a vállalkozások fejlesztésére, közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy a hatékonyságjavulás legyen a gazdasági növekedés motorja.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától
Négy éve tart az ukrajnai háború

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.

„PR-fogyasztás” – Szakértő a plug-in hibridek csalódást keltő gyári adatairól

Egy németországi vizsgálat szerint a plug-in hibrid autók üzemanyag-fogyasztása jelentősen magasabb annál, mint amennyi a gyári értékek alapján várható lenne. Krepsz Zoltán, Az Autó című szaklap főszerkesztő-helyettese az InfoRádióban elmondta: a különböző autómárkák „szívesen kommunikálnak” nullával kezdődő értékeket száz kilométeren, és arról is beszélt, hogyan zajlanak ezek a mérések. Kiemelte, hogy az eltéréseket egy újfajta mérési módszer bevezetése okozza.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×