eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Járművek várakoznak 2018. január 6-án az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pont közelében, ahol a megnövekedett forgalom miatt hat kilométeres torlódás alakult ki.
Nyitókép: Krizsán Csaba

Hatsávossá bővítik az M1-es autópályát

A jelenlegi kétszer két sáv helyett kétszer három áll majd az autósok rendelkezésére az M1-es autópálya Budapesthez közelebbi szakaszán, amelynek terveire most keres vállalkozót az állami beruházó.

Megjelent az uniós közbeszerzési értesítőben az M1-es autópálya sávbővítésére és felújítására vonatkozó egyik felhívás. A fejlesztés a korábban jelzett Budapest–Győr bővítésnek csak az egyik része: a Budapest–Tatabánya-Újváros csomópont közötti szakasz engedélyezési tervének elkészítése és az építéshez szükséges engedélyek megszerzése - írja a Magyar Idők.

A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő által kiírt pályázaton olyan vállalkozót keresnek, amely elvégzi a szükséges geodéziai, geotechnikai állapotfelmérést, a csomópontok, pihenőhelyek felülvizsgálatával döntés-előkészítő dokumentáció készít, valamint számos hatósági engedélyt megszerez.

A tervezési terület hossza nagyjából 45 kilométer.

A pályázatokat május 18-ig kell benyújtani, a nyertes vállalkozónak másfél év áll a rendelkezésére, hogy elkészüljön a tervekkel. Azt követi majd a kivitelező kiválasztása, illetve a munkálatok elvégzése. A jelenlegi elképzelések szerint 2023 előtt nem lesz kész a kibővített gyorsforgalmi út.

Az M1-es autópálya, az egyik legnagyobb személy- és áruforgalmat lebonyolító hazai közúti folyosó a következő években csak részben lesz használható.

Az út burkolata annyira leromlott, hogy szakaszonként folyamatos javításra szorul mindaddig, amíg a teljes, faltól falig felújítása és sávbővítése meg nem történik.

Tekintve, hogy ez az a nemzetközi útvonal, amelyen mind hazánk, mind a tőlünk keletre, délkeletre lévő országok autósai és árufuvarozói eljutnak Nyugat-Európába, hatalmas forgalmat bonyolít le. Míg az autópályán 1995-ben átlagosan 20 ezer jármű haladt át naponta, addig mára ez a szám egyes térségekben a 80 ezret is eléri, sőt a fővároshoz közel a gyorsforgalmi út több helyen is 100 százalék feletti kapacitással üzemel. Mindezek következtében az állandó sávlezárások miatt szinte borítékolhatók a dugók.

Van-e elkerülő útja az M1-esnek? Természetesen van, az 1-es számú főút, amely sok helyen párhuzamosan halad vele, azonban ez kétszer egy sávos út, ráadásul jó néhány településen vezet keresztül. Emellett joggal feltételezhető, hogy a sztrádán életbe lépő korlátozások és torlódások miatt jelentős forgalom terelődik át ide is.

Vannak merészebb elkerülő ötletek, például hogy a Győr és Budapest közötti szakaszt a Győr–Székesfehérvár közötti 81-es úton át végül az M7-esen tegyék meg az autó­sok.

Az elképzelés nem rossz, a kerülőút kilométerben mért távolsága nem sokkal több, mint az M1-esen.

Csak a 81-es sem éppen gyors út, számos településen halad keresztül. Az M7-es ellenben Budapest felé háromsávos, azaz gyors haladást biztosít, kivéve persze a nyári hétvégéket és más csúcsforgalmú időszakokat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×