Az Európai Bizottság éves áttekintésében megállapította, hogy a gazdaság ütemének gyors fejlődése az elmúlt évek tagállami reformjainak köszönhető, és a változások további lehetőségeket nyitnak meg az uniós gazdaságok és társadalmak ellenállóképességének erősítésére.

A fellendülés előnyeiből azonban nem részesül mindenki egyenlően a társadalmon belül, és egyes tagállamokban strukturális hiányosságok akadályozzák a növekedést és a konvergenciát. Az uniós országoknak ezért a mostani lendületet kihasználva tovább kell erősíteniük gazdaságaik alapjait - közölte a bizottság.

• Az európai szemeszter 2011-es elindítása óta a tagállamok a legnagyobb haladást a pénzügyi szolgáltatások, a fiskális politika és a költségvetési irányítás terén érték el. Jelentős előrelépés történt a forráshoz jutás, a foglalkoztatás védelmére irányuló jogszabályok és a munkaszerződésekre vonatkozó keretek kérdésében is.
• A bizottság elfogadta a strukturálisreform-támogató programmal kapcsolatos 2018-as munkaprogramot is, amely támogatást nyújt a tagállamoknak a - különösen az országspecifikus ajánlásokban prioritásként megjelölt - reformok végrehajtásához.

Egyensúlyhiány több országnál

Tavaly novemberben a bizottság 12 tagállamra vonatkozóan indított részletes vizsgálatot annak feltárása érdekében, hogy vajon makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzdenek-e, illetve azért, hogy felmérje azok súlyosságát.

A bizottság megállapította, hogy a vizsgált 12 tagállam közül 11 küzd egyensúlyhiánnyal vagy túlzott egyensúlyhiánnyal.

• Horvátország, Ciprus és Olaszország esetében túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány áll fenn.
• Bulgáriában, Franciaországban, Németországban, Írországban, Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban makrogazdasági egyensúlyhiány tapasztalható.
• Franciaország, Bulgária és Portugália esetében ez a tavalyi túlzott egyensúlyhiányhoz képest enyhülést jelent. Utóbbi kettő esetében a bizottság hangsúlyozta, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány fenntartható korrekciója érdekében további erőfeszítésekre van szükség.
• Szlovénia pedig már nem küzd makrogazdasági egyensúlyhiánnyal.

Az európai szemeszter szociális dimenziója idén tovább gazdagodott a szociális jogok európai pillére prioritásainak beépítésével. Megállapítást nyert, hogy egyes tagállamokban különösen aggasztó a megfelelő készségek biztosítása és a nemek közötti tartós foglalkoztatási különbség,

a magas munkaerőpiaci szegmentáció és a dolgozói szegénység kockázata, a szociális transzferek csekély hatása a szegénység csökkentésére,

a lassú ütemű bérnövekedés és az eredménytelen szociális párbeszéd.

Az országjelentések a korábbi évekhez hasonlóan a főbb gazdasági és szociális kihívások kezelése és az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén tett tagállami előrelépéseket értékelik.

A magyar helyzet

Magyarország gazdasága folyamatosan erősödött a 2008-as pénzügyi válság óta, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy a növekedés fenntartható legyen az elkövetkező évtizedben - közölte az Európai Bizottság, hozzátéve, hogy az ország sebezhetősége jelentősen csökkent.

• Rekordot ért el Magyarország a foglalkoztatás terén, a határokon átnyúló munkaerő-vándorlás és a kedvezőtlen demográfiai tendenciák azonban csökkentették a munkaerő-kínálatot, különösen a szakképzett munkavállalók körében. A munkanélküliségi ráta 2017-ben az elmúlt évek legalacsonyabb szintjére esett vissza, bizonyos területeken pedig munkaerőhiány alakult ki.
• A hazai össztermék a becslések szerint a támogató külső környezet és az alkalmazkodó belpolitika eredményeként növekedett, a háztartások fogyasztását a kétszámjegyű bérnövekedés erősítette.
• Az uniós támogatásoknak köszönhetően a befektetések lendületet vettek. Az exportnövekedés tükrözte a globális fejleményeket. Az infláció emelkedett és közeledett a jegybanki célszámokhoz. 2018-ban a növekedés várhatóan erős marad a támogató környezet következtében - közölte a bizottság.
• A jelentős belföldi kereslet ellenére a költségvetési hiány a GDP 1,9 százalékos 2016-ban regisztrált szintjéről 2018-ban körülbelül 2,5 százalékra emelkedik.

Korlátozott előrelépés az uniós ajánlásokban

Magyarország korlátozott előrelépést tett az uniós bizottság 2017-es országspecifikus ajánlásainak megvalósítása terén - közölték.

• Az ország gazdasági felzárkózását hátráltathatják az intézményi környezet gyengeségei bizonyos területeken.
• Amíg némi előrelépés történt az alacsony jövedelműek adóterheinek csökkentése terén, kevésbé sikerült csökkenteni az adórendszer bonyolultságát. Kisebb előrelépés történt a közbeszerzések átláthatósága terén is, de a korrupcióellenes intézkedések megerősítésében korlátozott volt a haladás és ugyanez mondható el a szolgáltatások szabályozási környezetének javításáról is.
• Előrelépés történt a közmunkaprogram javítása terén, azonban korlátozott volt a hátrányos helyzetű csoportok - különösen a romák - részvételének növelése az oktatásban.
• Az oktatási és az egészségügyi rendszer nem támogatja eléggé a humántőke fejlesztését, különösen az alapkészségek elsajátítása, a társadalmi-gazdasági háttérnek a tanulmányi eredményekre gyakorolt hatása vagy az egészségügyi ellátás egyenetlen minősége és hozzáférhetősége szempontjából.
• A foglalkoztatáspolitika előtt álló feladatok között említették a munkaerő-tartalékok gyors mozgósítását annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a magas munkaerő-keresletnek.
• Az uniós bizottság szerint a szegénységgel kapcsolatos mutatók összességében javultak, de a kiszolgáltatott csoportok továbbra is magas szegénységi kockázatnak vannak kitéve.