A mikro- és kisvállalkozások egy része – főleg a vidéki, kétezer fő alatti kistelepüléseken – alig vagy egyáltalán nem tudják kigazdálkodni a jelentősen megemelt minimálbéreket – fogalmaztak a Magyar Idők kérdésére a munkaadói oldal érdekeit védő szövetségek tisztviselői.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára közölte: már a bérmegállapodás 2016-os aláírásakor jelezték, sok cégnek okoz gondot a tavaly 25, az idén további 15 százalékos garantált bérminimum-emelés kigazdálkodása. Elsősorban a kis lélekszámú településeken, ugyanis nincs akkora vásárlóerő, amellyel a bérterheket ki lehetne termelni. A VOSZ főtitkára szerint kormányzati segítségre lenne szükség.
Megoldást jelentene
- a lakosságszám alapján differenciált szociális hozzájárulási adófizetés, vagyis az ebből a járulékfajtából adott kedvezmény. Ez akár a Munkahelyvédelmi Akció kibővítésével is megoldható lenne,
- az iparűzési adóra adható kedvezmény is, továbbá az is,
- ha a szegényebb kistelepüléseken működő cégek átalányadó formájában teljesítenék adófizetési kötelezettségüket.
Neubauer Katalin, a kisboltokat képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára közölte: szó sincs arról, hogy a béremeléseket fel kellene adni, de kormányzati segítség nélkül a kisebb élelmiszer-árusító egységekben nehéz ezt végrehajtani, mivel a területen működő kisvállalkozások helyzete súlyosabb, amiatt is, mert a kisvállalati adózási formákból kiesnek.
A főtitkár a megoldási javaslatokról azt mondta, a szolgáltatási díjak kedvezményének megteremtése mellett szükség lenne a kis- és középvállalatok számára elkülönített járulékfizetési rendszerre. Megoldás lehet az is, ha a munkabérre rakódó járulékok csökkennének a legkisebbek számára, és egy olyan szolgáltatói kamara felállítása is segíthet, amely valóban a kisebb üzletek érdekeit képviseli. Az MNKSZ főtitkára arra emlékeztetett, mielőbb tárgyalnának a kormánnyal a lehetséges megoldásokkal kapcsolatban.