eur:
411.29
usd:
393.9
bux:
79578.71
2024. november 22. péntek Cecília
Elképesztő kárt okoztak a viharok

Elképesztő kárt okoztak a viharok

A biztosított lakossági ingatlanokban a viharok miatti több mint 103 ezer káreseményre csaknem 6 milliárd forint kártérítést fizettek ki a biztosítók a nyár első összesítése szerint - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A viharok, a beázások és a felhőszakadások ennél jóval több kárt okoztak a lakóingatlanokban, mivel a lakások több mint a negyedére nem kötöttek biztosítást - közölték.

Magyarországon a legtöbb viharkár május és augusztus között történik. Idén nyáron

a legtöbb kárt Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, Borsod, Békés, illetve Bács-Kiskun megyéből jelentették.

Emellett, mint szinte minden évben, a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban sérült meg a legtöbb lakossági ingatlan - ismertette a Mabisz.

A szakemberek tapasztalatai szerint egyre gyakoribb az időben és térben jól elkülöníthető, lokális viharok előfordulása, illetve a szupercellák okozta káresemény. A biztosítók szövetsége felidézte a június 21-i vihart és jégverést, amely a Borsod megyei Megyaszón és a környező településeken akkora károkat okozott, hogy gyakorlatilag nem maradt sértetlen ingatlan.

A közlemény szerint a leggyakrabban a házak tetőszerkezete sérült, illetve az ebből eredő beázás jelentette a leggyakoribb kártípust. Többször fordult elő olyan özönvízszerű esőzés, amely miatt egész utcák kerültek víz alá, károsítva a mélyebben fekvő ingatlanrészeket, garázsokat, szuteréneket.

A Mabisz statisztikája szerint a május-augusztusi időszakban 2010-2017 között csaknem 1 millió 100 ezer kárt rendeztek a biztosítók, 80 milliárd forint értékben.

Továbbra is komoly problémát jelent az alulbiztosítottság - hívta fel a figyelmet a szövetség. Gyakori, hogy nem a valós értékre, hanem sokszor csak az ingatlanhitel felvételéhez szükséges összeghatárig biztosítják az ingatlanokat a tulajdonosok.

Gyakran vezet alulbiztosítottsághoz az is, hogy egy korábban megkötött szerződést az ingatlan tulajdonosai elfelejtenek módosítani egy tetőtér-beépítés vagy egy értékesebb ingóság beszerzése után, így csak a káresemény bekövetkeztekor derül ki, hogy a valós érték alatti biztosítással rendelkeznek.

A mintegy 4,4 millió hazai lakóingatlan körülbelül 73 százaléka rendelkezik biztosítással. Nemzetközi összehasonlításban ezzel a lefedettséggel Magyarország viszonylag jó helyen áll, ugyanakkor jelentős kockázat, hogy az ingatlanok negyede továbbra sem biztosított - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×