Az átruházási szerződés az ajánlat zárónapján, július 31-én jött létre. A Takarékbank az alaptőkéből való részesedés alapján 37,74 százalékos közvetlen befolyással rendelkezett a július 31-i zárónapon, a szavazati jogokból való részesedése pedig 37,83 százalék, amelyek tartalmazzák az ajánlat kezdőnapján meglévő részesedését is.

Az ajánlatban megjelölt, összehangoltan eljáró személyek - ide nem értve az ajánlattevőt - részesedése nem változott.

Az összehangoltan eljáró személyek - ideértve az ajánlattevőt - az alaptőkéből való részesedés alapján 86,76 százalékos, a szavazati jogok alapján pedig 86,96 százalékos közvetlen befolyással rendelkeztek a zárónapon, amely ugyancsak tartalmazza az ajánlat kezdőnapján meglévő részesedéseket is.

A részvények ellenértékét augusztus 7-én egyenlítik ki.

Az FHB Jelzálogbank május 29-én jelentette be, hogy a Takarékbank kötelező nyilvános vételi ajánlatot nyújtott be jóváhagyásra a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) a társaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő 100 forint névértékű "A" sorozatú törzsrészvényére, 100 forint névértékű "B" sorozatú elsőbbségi részvényére és 1000 forint névértékű "C" sorozatú törzsrészvényére. Az MNB június 20-án hagyta jóvá az ajánlatot.

A Takarékbank az "A" és a "B" sorozatú részvényekre 533 forintot, a "C" sorozatúakra pedig 5330 forintot kínált részvényenként. A vételi ajánlatnál a Takarékbank összehangoltan járt el a jelzálogbank további 22 tulajdonosával.

Az FHB Jelzálogbank igazgatósága azt javasolta a társaság részvényeseinek, hogy fogadják el a vételi ajánlatot, amit egyebek mellett azzal támasztott alá, hogy az árazás nem tér el jelentősen a régiós bankpiacon jellemző árszinttől, figyelembe véve azt is, hogy az FHB-csoport legutóbbi teljes üzleti évét negatív eredménnyel zárta.

A Takarékbank, az összehangoltan eljáró személyek és az FHB jelzálogbank egyaránt a takarékszövetkezeti integráció tagja, a Takarékbank az integráció központi bankja. Azzal, hogy május 22-én hatályba lépett a Takarékbank és az FHB szövetkezeti hitelintézeti integrációhoz tartozó részvényesei közötti összehangolási megállapodás, a résztvevők a tőkepiaci törvény szerint összehangoltan eljáró személyeknek minősülnek, ezáltal nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségük keletkezett az FHB Jelzálogbank által kibocsátott, nem az összehangoltan eljáró személyek tulajdonában levő részvényekre.

Az összehangoltan eljáró részvényesek megállapodtak abban, amennyiben a sikeres vételi eljárás lezárását követő három hónapon belül együttesen 90 százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékű befolyással rendelkeznek az FHB-ban, a Takarékbank saját döntése alapján vételi jogot gyakorolhat a tulajdonába nem került részvényekre is (kiszorítás), ide nem értve az összehangoltan eljáró személyek részvényeit.

A vételi ajánlatot korábban el nem fogadó tulajdonosok részvényeit a Takarékbank a 90 százalékos befolyás megszerzésének közzétételét követő 90 napon belül írásbeli kérésükre köteles megvásárolni.

Eladási jog és vételi jog gyakorlása esetén a részvények ellenértéke az ajánlati ár és az egy részvényre jutó saját tőke közül a magasabb összeg (saját tőkén a konszolidált saját tőke értendő).

Az FHB bankcsoportnak 2016-ban a nemzetközi pénzügyi standardok (IFRS) szerinti konszolidált beszámoló alapján 593,404 milliárd forint mérlegfőösszeg mellett 15,502 milliárd forint vesztesége volt. Idén az első negyedévet 279 millió forint adózás utáni nyereséggel zárta a bankcsoport, míg a tavalyi első negyedévben 1,277 milliárd forint vesztesége volt.

Az FHB Jelzálogbank részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papírok a szerdai kereskedést 525 forinton zárták. Az elmúlt egy évben a 100 forint névértékű részvények legmagasabb árfolyama 596 forint, a legalacsonyabb 436 forint volt.