Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Sokat dolgozik a magyar, de ennyire megdöbbentően keveset keres

Sokat dolgozik a magyar, de ennyire megdöbbentően keveset keres

2016-ban átlagosan 1761 órát dolgozott egy magyar munkavállaló, derül ki az OECD legfrissebb statisztikájából. 2012 óta most először mutatott emelkedést a ledolgozott órák száma, viszont a béreket tekintve az utolsók között vannak a magyar dolgozók.

 A növekedés nem feltétlenül előnyös, ám még nem lógunk ki a sorból, hiszen az 1761 óra alig marad el valamivel az OECD átlagától. Ezzel egyben a történelmi mélypontról is elmozdultunk - írja az mfor.hu.

A legtöbbet Mexikóban dolgozták a munkavállalók tavaly, 2255 órát, míg a legkevesebbet Németországban, 1363 órát. A visegrádi országok közül hazánk megelőzte Szlovákiát, ahol  egy év alatt 14 órával 1740-re csökkent a ledolgozott órák száma. A cseheknél 1770, a lengyeleknél pedig 1928 óra volt az egy főre eső átlagos munkával töltött idő tavaly.

Miközben a ledolgozott munkaórák alapján az OECD-tagállamok középmezőnyébe tartozunk, nem mondható el ez a munkáért kapott fizetést illetően. Magyarországon 2016-ban átlagosan egy munkavállaló átlagos bruttó keresete 21 711 dollár volt, ami előző évhez képest 5,1 százalékos növekedés eredménye. A béremelkedés mértékével a tagállamok élvonalában vagyunk, hiszen előttünk mindössze négy szerepel: Izland (+8,9 százalék), Lettország (+6 százalék), Lengyelország (+5,4 százalék) és Észtország (+5,3 százalék). Ennek ellenére a rangsor legvégén szerepel a magyar bér,

mindössze Mexikóban kerestek ennél kevesebbet a dolgozók, 15 311 dollárt. 

2010-ben még az észtek, a litvánok és a lettek is kevesebb pénzért dolgoztak, mára viszont mindhárman megelőzték hazánkat.

Az élen Luxemburg áll 62 636 dollárral, mögötte az Egyesült Államok 60 154 és Svájc 60 124 dolláros éves fizetéssel. A visegrádi országok közül az élen Lengyelország áll 25 921 dollárral, a csehek átlagosan 23 722 dollárt vihettek haza, a szlovákok pedig 23 508 dollárt.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×