A jegybank célja, hogy képet kapjon a QUANTIS működésében megjelenő kockázatokról, és megvizsgálja a függő – illetve korábban független – biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartását.

A Magyar Nemzeti Bank a QUANTIS Consulting Zrt. tevékenységét 2012 januárjától a vizsgálat lezárásáig vizsgálta.

A vizsgálat során feltárt hiányosságok miatt az MNB határozatában nyomatékosan felszólította a többes ügynököt, hogy mindenkor adjon – számításokkal is alátámasztott – részletes tájékoztatást az addigi megtakarítási életbiztosításukat megszüntetni és ezzel párhuzamosan új, azonos célú életbiztosítást kötni kívánó ügyfeleiknek az e lépésekkel járó költségekről, jellemzőkről.

A QUANTIS-nak a jövőben gondoskodnia kell a biztosításközvetítő természetes személyei jogviszonyára vonatkozó adatbázisok valós, naprakész nyilvántartásáról, előbbi jogviszonyok megszűnése időpontjának valósághű felügyeleti lejelentéséről, az ügyfelektől érkezett panaszokra pedig – a jogszabálynak megfelelően vezetett panasznyilvántartás vezetése mellett – 30 napon belül minden esetben részletesen megindokolt írásos választ kell adnia.

A többes ügynöknek a jogsértések kapcsán idén augusztus végéig kell beszámolnia az MNB határozataiban előírt intézkedések teljesítéséről.

A feltárt hiányosságok miatt a jegybank 50 millió forint felügyeleti és 2,5 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a biztosításközvetítő társaságra.

 A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank súlyosító tényezőként vette figyelembe többek közt, hogy a QUANTIS egyik legfontosabb kötelezettségét szegte meg azzal, hogy huzamosabb időn át egyes életbiztosítási ügyfeleinek nem nyújtott szakmailag megalapozott tájékoztatást a szerződések megszüntetésére, újak megkötésére vonatkozó előnyökre és hátrányokra vonatkozóan.

Miközben ez ellentétes lehetett az ügyfelek érdekével, a biztosításközvetítő számára vagyoni előnyként jelent meg. A fogyasztói panaszok késedelmes időbeni megválaszolásával kapcsolatos, szintén rendszerszintű jogsértés pedig az egyes ügyfeleknek a jogérvényesítéshez való jogát csorbíthatta.

Tavaly az MNB és a jogalkotó átfogó, úgynevezett etikus szabályozást vezetett be az életbiztosítási piacon, amelynek egyik célja éppen az, hogy visszaszorítsa a nem kívánatos közvetítői gyakorlatokat és a korábbiakhoz képest magasabb szinten biztosítsa a termékek transzparenciáját.