A legtöbb emberben még mindig él az a tévhit, hogy az utolsó években kapott fizetések sokkal nagyobb súllyal számítanak majd a nyugdíjunk összegének kiszámításakor. Ez azonban így nem teljesen igaz, hiszen a nyugdíjunk összege alapvetően az úgynevezett életpálya-átlagkeresetünktől függ, amelyet természetesen az utolsó évek keresete is befolyásol.

A nyugdíjunk elsősorban a havi nettó életpálya-átlagkeresetünknek az összegétől függ.

Ennek a meghatározásához pedig az 1988. január elsejétől (ekkortól van személyi jövedelemadó fizetés Magyarországon) szerzett összes nyugdíjjárulék köteles jövedelmünket kell figyelembe venni.

A másik fontos tényező pedig az, hogy életünk során

hány év szolgálati időt sikerült szereznünk.

A szolgálati idő hosszától függ ugyanis egy nyugdíjszorzó, amellyel később majd meg kell szorozunk a számított nettó átlagkeresetet.

A számolás menete lépésről lépésre:

• A nyugdíj alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell

• Majd ezt minden évben az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani kell"

• Ezek után jöhet a szorzás az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval. 

• Az így megkapott összegekből kijön a havi nettó életpálya átlagkeresetének összege

• Ha az így kapott összeg nagyobb 372 ezernél, akkor az ezt meghaladó keresetrészeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni

• Ha megvan ez az összeg is, akkor jöhet az utolsó lépés: szorzás a szolgálati évek alapján meghatározott szorzószámmal

Április elején jelentek meg a Magyar Közlönyben az új valorizációs szorzószámok, amely alapján már kiszámítható a 2017-ben nyugdíjba vonulók nyugellátása is. Erre azért van szükség, mert a régi kereseteink nem vehetőek figyelembe az eredeti összegükben, és ezzel a szorzással lehet kiszámítani kereseteinknek a korrekt jelenlegi értékét. A valorizációs szorzószám például:

• 2013-ban: 1,158
• 2014-ben:1,124
• 2015-ben pedig 1,078 volt.

A Pénzcentrum kiszámolta, mekkora összegre számíthatunk majd nyugdíjas éveink alatt. Ha minimálbérre vagyunk bejelentve, és 40 év szolgálati idővel számolunk, akkor

60-70 ezer forintos nyugdíjra számíthatunk.

 Ha mindig az átlagkereset után fizetünk járulékot 40 évig, akkor ma körülbelül 140 ezer forintos induló nyugdíjra számíthatunk.

A magasabb nyugdíjhoz vagy magasabb jövedelem, vagy hosszabb szolgálati idő kell: 40 év szolgálati idő esetén a jövedelmek 80 százaléka a nyugdíj összeg, de szolgálati évenként 2-2 százalékkal emelkedik, de legfeljebb 100 százalék lehet.

Nyugdíjkorhatár elérésekor a nyugdíjazás elhalasztása, és további szolgálati idő megszerzése 30 naponként 0,5 (tehát évente 6) százalékkal emeli a nyugdíj összegét. Például a nyugdíjkorhatárt 7 évvel követő nyugdíjazás, és közben folyamatosan szolgálati idő szerzése már 42 százalékos emelkedést jelent.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!