Infostart.hu
eur:
385.75
usd:
328.99
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
Alagúton mehetnek a hajók Norvégiában

Alagúton mehetnek a hajók Norvégiában

A világ első tengeri hajóalagútja épül meg Norvégiában.

Megépítik a világ első tengeri alagútját két fjord között, hogy a hajók ki tudják kerülni a viharzóna veszélyes vizeit, amelyeket már a vikingek is elkerültek - jelentette be a norvég kormány szerdán.

Elkerülhetik a veszteglést

A különleges alagút a Stad-félszigeten épül, Norvégia nyugati partjainál: 1,7 kilométer hosszú és 36 méter széles lesz. Ketil Solvik-Olsen szállítási miniszter az alagút tervét a tárca 2018 és 2029 közötti átfogó tervei között ismertette.

Alagúton mehetnek a hajók Norvégiában

Az Északi-tengeren a Stad-félsziget környékén rendkívül mostoha az időjárás, számos hajó kényszerül vesztegelésre, mielőtt folytatni tudná útját. Még a vikingek is inkább elkerülték ezeket a vizeket, és hajóikat inkább a szárazföldön hurcolták át az egyik fjordból a másikba.

Tengerjáró hajók is átmehetnek rajta

Hajók számára épült kisebb alagutak a világ más tájain is léteznek, de a Stad-félszigetet a legkeskenyebb, déli pontjánál átvágó alagút lesz az első, amelyen akár 16 ezer tonnás tengerjáró hajók is átkelhetnek, köztük az ország partvidéke mentén észak-déli irányban közlekedő Bergen-Kirkenes expresszhajó.

Alagúton mehetnek a hajók Norvégiában

A projekt költségeit mintegy 2,7 milliárd norvég koronára (92 milliárd forintra) becsülik. Megépítése három-négy évbe telik majd. A munkálatok várhatóan pár éven belül kezdődhetnek.

Címlapról ajánljuk

Mészáros Andor: stabil lesz Andrej Babis kormánya, de baj esetén az ellenzékből is lehetnek támogatói

Olyan komoly a kormánykoalíció többsége, hogy ez stabil kormányzást vetít előre – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense. Beszélt arról is, mi adja Andrej Babis politikai varázsát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

A mesterséges intelligencia uniós finanszírozási rendszere évek óta ugyanazt a kritikát kapja: miközben az EU stratégiai szinten erős hangsúlyt fektet az AI fejlesztésére, a támogatási programok túlnyomó része továbbra is a kutatóintézetekre és a nagy technológiai szereplőkre épül. A kkv-k és az alkalmazásorientált vállalkozások számára viszont alig vannak elérhető eszközök, és az infrastruktúra-finanszírozás is több ponton kiürült a mostani ciklus végére. Mindezt tovább bonyolítja, hogy a 2028–2034-es keretben az Európai Bizottság összevonja a digitális forrásokat, és a Digitális Európa Program beolvad a Versenyképességi Alapba – ám az új rendszer fókuszai egyelőre még inkább a deep tech irányába tolódnak. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) viszont már most  tud segíteni a cégeknek, hogy a lehető leghatékonyabban pályázzanak rájuk és használják fel az uniós forrásokat – többek között ezekről beszélgettünk Petri Bernadettel, az MFOI ügyvezetőjével, a közvetlen EU forrásokért felelős miniszteri biztossal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×