eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla

Gigabukás lehet a "hard Brexit" - 7000 milliárd forintnyi pénz a tét!

Londoni pénzügyi elemzők szerint több tízmilliárd font bevételkiesést és több tízezer munkahely megszűnését okozhatja a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorában a "hard Brexit", vagyis ha Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskdelmi megállapodás nélkül.

A City legnagyobb pénzügyi szolgáltatási vállalkozásait képviselő szervezet, a TheCityUK az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó céget bízta meg a Brexit lehetséges forgatókönyveinek összeállításával.

A szerdán ismertetett 24 oldalas hatástanulmány kiemeli, hogy a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor és a hozzá kapcsolódó, nagy-britanniai székhelyű kiszolgáló háttér éves bevétele hozzávetőleg 190-205 milliárd font (67 ezer-72 ezer milliárd forint), a szektor 120-125 milliárd font bruttó hozzáadott-értéket állít elő, 1,1 millió munkavállalót foglalkoztat és 60-67 milliárd font adót fizet be a brit költségvetésbe.

A Brexit-forgatókönyvek legrosszabb változata szerint az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font (6300-7000 milliárd forint) bevételkiesést, 31-35 ezer munkahely megszűnését és 3-5 milliárd font adóbevétel-kiesést okozva.

Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel, 34-40 ezer munkahely és 5 milliárd font adóbevétel kerülhetne veszélybe.

A legrosszabb forgatókönyv szélsőérték-hatása mindezek alapján akár 38 milliárd font bevételkiesést és 75 ezer munkahely megszűnését is okozhatja - áll a TheCityUK megbízásából készült hatástanulmányban.

Az elemzés szerint ez a forgatókönyv-változat azt feltételezi, hogy megszűnik az akadálytalan brit hozzáférés az EU egységes belső piacához, az unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályai alapján folytatódik, és a nagy-britanniai székhelyű pénzügyi szolgáltató cégek EU-piaci tevékenységét szigorúan korlátozzák az uniós hatóságok.

A "hard Brexit" kockázataira londoni pénzügyi elemzők és külföldi szakértők is folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt. Jens Weidmann, a Bundesbank - a német jegybank - elnöke a The Guardian című baloldali brit napilapnak a minap kijelentette: a "hard Brexit" azzal járna, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltató szektorának vállalatai elveszítenék a passporting-jogokat, vagyis szolgáltatásnyújtási engedélyeiket a kontinentális EU-gazdaságokban. Weidmann szerint ugyanis e jogok az uniós belső piachoz kötődnek, és automatikusan megszűnne hatályuk a londoni Cityben, ha Nagy-Britannia nem maradna az egységes EU-piac tagja.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Economist Intelligence Unit (EIU) ugyanerről összeállított legutóbbi tanulmányában közölte: veszélybe kerülhet London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a City pénzügyi szolgáltató cégei szinte biztosan elveszítenék passporting-jogaikat, ha Nagy-Britannia nem őrzi meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group - amely félévente állít össze globális rangsort a világ vezető pénzügyi központjairól - minap kiadott őszi ranglistáján már csak minimális előnyt mutatott ki a továbbra is első helyezett Londonnak, és jelezte, hogy a következő rangsorban már "komoly változások lehetnek", mivel az ennek összeállításához már megkezdődött felmérés júliusban és augusztusban - vagyis a brit EU-tagságról tartott népszavazás után - beérkezett befektetői értékeléseiben jelentősen romlott London mint pénzügyi központ megítélése.

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×