Infostart.hu
eur:
389
usd:
335.77
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Gigabukás lehet a "hard Brexit" - 7000 milliárd forintnyi pénz a tét!

Londoni pénzügyi elemzők szerint több tízmilliárd font bevételkiesést és több tízezer munkahely megszűnését okozhatja a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorában a "hard Brexit", vagyis ha Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskdelmi megállapodás nélkül.

A City legnagyobb pénzügyi szolgáltatási vállalkozásait képviselő szervezet, a TheCityUK az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó céget bízta meg a Brexit lehetséges forgatókönyveinek összeállításával.

A szerdán ismertetett 24 oldalas hatástanulmány kiemeli, hogy a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor és a hozzá kapcsolódó, nagy-britanniai székhelyű kiszolgáló háttér éves bevétele hozzávetőleg 190-205 milliárd font (67 ezer-72 ezer milliárd forint), a szektor 120-125 milliárd font bruttó hozzáadott-értéket állít elő, 1,1 millió munkavállalót foglalkoztat és 60-67 milliárd font adót fizet be a brit költségvetésbe.

A Brexit-forgatókönyvek legrosszabb változata szerint az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font (6300-7000 milliárd forint) bevételkiesést, 31-35 ezer munkahely megszűnését és 3-5 milliárd font adóbevétel-kiesést okozva.

Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel, 34-40 ezer munkahely és 5 milliárd font adóbevétel kerülhetne veszélybe.

A legrosszabb forgatókönyv szélsőérték-hatása mindezek alapján akár 38 milliárd font bevételkiesést és 75 ezer munkahely megszűnését is okozhatja - áll a TheCityUK megbízásából készült hatástanulmányban.

Az elemzés szerint ez a forgatókönyv-változat azt feltételezi, hogy megszűnik az akadálytalan brit hozzáférés az EU egységes belső piacához, az unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályai alapján folytatódik, és a nagy-britanniai székhelyű pénzügyi szolgáltató cégek EU-piaci tevékenységét szigorúan korlátozzák az uniós hatóságok.

A "hard Brexit" kockázataira londoni pénzügyi elemzők és külföldi szakértők is folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt. Jens Weidmann, a Bundesbank - a német jegybank - elnöke a The Guardian című baloldali brit napilapnak a minap kijelentette: a "hard Brexit" azzal járna, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltató szektorának vállalatai elveszítenék a passporting-jogokat, vagyis szolgáltatásnyújtási engedélyeiket a kontinentális EU-gazdaságokban. Weidmann szerint ugyanis e jogok az uniós belső piachoz kötődnek, és automatikusan megszűnne hatályuk a londoni Cityben, ha Nagy-Britannia nem maradna az egységes EU-piac tagja.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Economist Intelligence Unit (EIU) ugyanerről összeállított legutóbbi tanulmányában közölte: veszélybe kerülhet London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a City pénzügyi szolgáltató cégei szinte biztosan elveszítenék passporting-jogaikat, ha Nagy-Britannia nem őrzi meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport, a Z/Yen Group - amely félévente állít össze globális rangsort a világ vezető pénzügyi központjairól - minap kiadott őszi ranglistáján már csak minimális előnyt mutatott ki a továbbra is első helyezett Londonnak, és jelezte, hogy a következő rangsorban már "komoly változások lehetnek", mivel az ennek összeállításához már megkezdődött felmérés júliusban és augusztusban - vagyis a brit EU-tagságról tartott népszavazás után - beérkezett befektetői értékeléseiben jelentősen romlott London mint pénzügyi központ megítélése.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Már 2% körüli mínuszban a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Már 2% körüli mínuszban a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolják a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdenek kibontakozni, a WTI olaj árfolyama viszont átlépte a 80 dollárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×