Egyszázaléknyi járulékcsökkentés 93-95 milliárd forintjába kerül az államnak – mondta a PWC Magyarország vezető menedzsere. Hozzátette: „egy ötszázalékos járulékcsökkentés lenne az, amit már rendesen megéreznének a munkavállalók vagy éppen a munkáltatók, attól függően, hogy melyik típusú járulékot csökkentik, ez viszont az államnak 450 milliárd forintjába kerülne. Az nagyon-nagyon sok” - hangsúlyozta Honyek Péter.

A PWC Magyarország vezető menedzsere hozzátette, ennyit nehezen tud kigazdálkodni a költségvetés. Az viszont könnyen elképzelhető alternatíva, hogy azokat a speciális járulékkedvezményeket fogják továbbvinni, amelyek már jelenleg is léteznek a munkahelyvédelmi akcióterv keretében.

„Ez a kedvezményrendszer a munkáltatónak biztosít már most is kedvezményeket, ha 25 év alatti, 55 év feletti, vagy tartósan munkanélküli embereket foglalkoztat. Elképzelhető és jó ötlet, hogy ezeket bővítik, hiszen a munkapiacról kiszorult embereknek az elhelyezkedésében segítenek” - mondta Honyek Péter.

Mint mondta, azt a típusú adót csökkentenék inkább, amit a munkáltató fizet a foglalkoztatottak után.

„Jelenleg ez 27 százalék és van egy 1,5 százaléknyi szakképzési hozzájárulás, tehát ha valaki kap 100 ezer forintot, az a munkáltatójának 128 500 forintjába kerül, ha 100 ezer nettót kap, az pedig 193 ezer forintba kerül a munkáltatónak, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas. Ennek a csökkentésére ezért igazából szükség lenne, az valamekkora versenyelőnyt mindenképpen jelentene Magyarországban” - fogalmazott Honyek Péter.

A PWC Magyarország vezető menedzsere jelezte, az egész költségvetés 12 ezer milliárd forint, ebben egy 500 milliárd forintos tétel nagyon sok.

„Nehezen tudom elképzelni, hogy ezt az elvárt ötszázalékos csökkentést egy éven belül teljesíteni tudja a kormány, ha viszont csak egy vagy két százalékot faragnak a szociális hozzájárulási adó mértékén, az kis kedvezményt jelent, de igazából csepp a tengerben” - összegezte Honyek Péter.

Az RSM munkatársának blogbejegyzéséből megtudható, milyen nettó jövedelemváltozással járna, ha a szociális hozzájárulási adó mértékét 7 százalékponttal csökkentenék. Hegedűs Sándor számításai szerint egy gyermekkedvezményt igénybe nem vevő kereső esetén a nettó jövedelem minden jövedelem kategóriában 5,76 százalékkal nőne, amely a 260 ezer forintos átlagkereset esetén 9 961 forintos nettó jövedelememelkedést eredményezne.

A kétgyermekes keresők keresete változhat arányaiban a legtöbbet, hiszen számukra a személyi jövedelemadó kedvezményváltozása további előnyöket jelent. Azonos kereseti viszonyok esetén nekik további 5 ezer forinttal emelkedik a nettó keresetük. A három és négy gyermekes családok alacsonyabb keresetek esetén jelentősebb nominális nettó jövedelememelkedéssel számolhatnak, mint az egygyermekes és gyermekkedvezményt igénybe nem vevők, ők 260 ezer forint kereset esetén 14 755 forint többletre számíthatnának – olvasható az RSM blogbejegyzésében.