Ismét kisebb lakást vehetünk a pénzünkből – derül ki az Otthontérkép szakértői által készített felmérés eredményeiből.

Átlagosan 13,8 százalékkal nőtt a lakások értékesítési ára tavaly az országban, míg a nettó bérekben mindössze 3 százalékos emelkedés volt – összegezték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos adatait az Otthontérkép szakértői. Így érezhetően kisebb lakást vásárolhattunk egyhavi fizetésünkből 2015-ben, mint 2014-ben.

„Az immár két éve tartó hazai lakáspiaci áremelkedés – ami először Budapest belvárosában érződött, majd egyre kijjebb gyűrűzve mára elérte a legtöbb magyar nagyvárost is – nem csak a kínálati árakban és a félhivatalos statisztikákban, hanem a lehető leghivatalosabb forrás, az adóhivatal adataiból is látványosan visszaköszön - mondta Ditróy Gergely az Otthontérkép vezető elemzője.

„A bázis – vagyis az induló árszint – alacsony, így akár 10, akár 20 százalékos növekedésről van szó (ez egy korábban 15 milliós ingatlan esetében hozzávetőleg 17-18 milliós új vételárat jelent), még mindig nem beszélhetünk igazán 'elszállt' árakról, főleg akkor nem, ha a hazai lakásárak színvonalát összehasonlítjuk a szomszédos országokéval” - véli a vezető elemző.

A hazai lakásárak nem hogy a cseh vagy a szlovén (ahol közel dupla az átlagos négyzetméterár), de még a szlovák és a horvát árakkal sem versenyeznek.

A mi szintünk ma még Románia.

A helyzet azonban kettős, hiszen míg a felkapottabb városokban, környékeken és lakástípusoknál valóban érdemi áremelkedés tapasztalható, addig a kisvárosokban és a vidéki települések egy jelentős részén továbbra sem látható az érdemi élénkülés. Akár az árakat, akár az értékesíthetőséget vizsgáljuk, az itt található ingatlanok és tulajdonosaik számára még a 2015-ös év sem jelentett igazi fordulatot – fogalmaznak az elemzésben.

Pozitív kilátások

„A kilátások azonban összességében pozitívak: a lakáspiacon beinduló új fejlesztések – csak idén több ezer ingatlan fejlesztésének elindítása várható országszerte - további általános árszint-növekedést gerjesztenek. A kisebb vidéki településeken viszont az új csok-os családi házat építők tovább nehezíthetik az egyébként is nehezebben éledező ingatlanállomány értékesíthetőségét. Ami viszont minden vásárló számára örömteli, hogy a fizetésünk még 2015-ben is sokkal többet ért a lakáspiacon, mint 5-6 évvel ezelőtt”- részletezte az Otthontérkép vezető elemzője.

Budapest a legdrágább

„A legdrágábban Budapesten cseréltek gazdát az ingatlanok, átlagosan 274 ezer Ft/négyzetméteres áron. Ezt követi Győr-Moson-Sopron és Pest megye. A legalacsonyabb összeget (kevesebb mint 85 ezer forintot) Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében kellett fizetni egy négyzetméter otthonért” – mondta Fodor Szabolcs, az Otthontérkép elemzője.

Az ingatlanárak emelkedése leginkább a fővárost érintette, itt ugyanis 2014-hez képest minden kerületben legalább 15 százalékkal nőttek a négyzetméterárak. A legdrágább kerületnek az V. és a II. kerület bizonyult, ahol több mint 400 ezer forintos négyzetméterárakkal találkozhatunk. A legolcsóbb városrészek a XXIII. és a XXI. kerület, ahol valamivel több mint 170 ezer Ft/négyzetméteres árral lehetett kalkulálni.