A politikus, miután benyújtotta a szükséges iratokat, elmondta: kezdeményezésük arra irányul, hogy Magyarország mondja fel az Oroszországgal kötött megállapodást. Véleménye szerint ez az ügy "minden magyar állampolgárt húsbavágóan érint", hiszen évtizedeken keresztül évi sok száz milliárd forintos kötelezettséget jelent a magyar költségvetésnek.

A magyar embereknek alapvető joguk és érdekük, hogy véleményt nyilvánítsanak erről a "teljesen eszement" beruházásról, amely Magyarországot évtizedekre eladósítja, Oroszországhoz köti, ellentmond az unió számos előírásának és jogszabályának, ellenkezik az unió energiapolitikai célkitűzéseivel, "de mindenekelőtt a józan ésszel, az ország érdekeivel, és meggyőződésem szerint a magyar állampolgárok többségének akaratával is" - mondta Jávor Benedek.

Utalva arra, hogy két éve már nyújtott be népszavazási kérdést az ügyben, a politikus elmondta: miután az NVB hitelesítette a kormány kvótareferendum-kérdését, kíváncsian várja, kettős mércét alkalmaznak-e a nemzetközi kötelezettségvállalást érintő népszavazási kérdésekkel kapcsolatban. Ha ugyanis a kormány kérdése megállt ebből a szempontból is, akkor ennek is meg kell állnia - jelentette ki.

Úgy folytatta: kifejezetten ezért fogalmazták át a kérdést is a kormányéhoz nagyon hasonlóra. Kérdésük így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt a Magyarország kormánya és az Orosz Föderáció kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény megszüntetésének a kezdeményezésére?".

Ha az NVB mégis kettős mércét alkalmaz majd, akkor a Kúriához fordul - mondta a PM politikusa.

Jávor Benedek először - Szigetvári Viktorral, az Együtt - a Korszakváltók Pártja társelnökével közösen - 2014 januárjában nyújtott be népszavazási kérdést ebben a témában. Akkor előbb eljárási és formai szabálytalanságok miatt, az újbóli benyújtás után pedig az alaptörvényre hivatkozva utasították el a kérdés ("Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?") hitelesítését.

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvény 2014. január 12-én lépett hatályba.