A London közelében, Aylesbury kisvárosban tartott informális ülésen - amelyen a vendéglátó Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán pénzügyi vezetői vettek részt - megállapodtak abban is, hogy a jövőbeni bankválságokat nem lehet az adófizetők költségére megoldani.

George Osborne brit pénzügyminiszter az ülést záró szombat délutáni sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a globális pénzügyi válság öt évének tapasztalatai alapján nem tartható fenn az az elv, amely szerint vannak bankok, amelyek túl nagyok ahhoz, semhogy az állam hagyja őket elbukni. Osborne hozzátette, hogy ezt az alapelvet globálisan összehangolt módon kell érvényesíteni, "a befejezetlen bankreform-folyamat kiteljesítésével".

Az adóelkerülés elleni fellépésről a brit pénzügyminiszter kijelentette: a G7-csoport álláspontja szerint minden országnak részt kell vennie a jövedelmek kimenekítésére szolgáló adómenedékek felszámolásában. Osborne azt is hozzátette, hogy a brit kormány ebben az ügyben "keményen fellép" még a Korona függő területeivel és egyéb brit tengerentúli területekkel szemben is.

A Financial Times e héten közölt értesülése szerint az Európai Unió is határozott fellépésre szánta el magát az adóelkerülés ellen: Brüsszel a 27 EU-tagállam mindegyikét kötelezné az egyéni befektetési jövedelmekről és tőkenyereségekről szóló bizalmas adatok kiszolgáltatására.

Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős tagja a londoni gazdasági napilapnak elmondta: "hónapokon belül" előterjeszti reformjavaslatát, amely a tagállamok adóhatóságait a tőkenyereséggel, az osztalékokkal és a jogdíjakkal kapcsolatos banki adatok automatikus megosztására kötelezné.

A szombati angliai G7-értekezleten az előzetes várakozásokkal ellentétben nem került tételesen napirendre, hogy a nagy gazdaságok jegybankjainak az eddigi monetáris ösztönzőkön túl további lépéseket kellene tenniük a gazdaságélénkítés érdekében. Mario Draghi, az euróövezeti jegybank (EKB) elnöke az ülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette: teljesen egyértelmű, hogy az összes nagy jegybank már eddig is igen sok gazdaságösztönző intézkedést tett, és a G7-értekezleten ezt el is ismerték.

Az ülés előtt George Osborne még azt mondta, a Hetek pénzügyi vezetői áttekintik a rendezvényen, hogy a jegybankok a "monetáris aktivizmus" milyen további eszközeit vethetik be a gazdasági növekedés gyorsítására.

A brit pénzügyminiszter már korábban meghirdette Nagy-Britannia esetében a "monetáris aktivizmus" politikáját. Osborne az idei brit pénzügyi év költségvetési tervezetet előterjesztő felszólalásában közölte, hogy a kormány által a Bank of England - a brit jegybank - számára meghatározott, 2 százalékos éves inflációs cél tartását előíró inflációkövetési mandátum fennmarad, ugyanakkor kiegészül azzal, hogy a jegybanknak a jövőben az inflációs cél mellett a gazdasági növekedésre is összpontosítania kell.

Osborne akkori megfogalmazása szerint a kormány új gazdasági programja "a monetáris aktivizmust ötvözi a költségvetési felelősséggel".

A Bank of England mindazonáltal már eddig is 375 milliárd font (130 ezer milliárd forint) pótlólagos likviditást juttatott a brit reálgazdaságba 2009-ben kezdett példátlan ívű mennyiségi enyhítési ciklusa keretében. Londoni elemzői várakozások szerint a jegybank az idén még további likviditásinjekcióban részesítheti a brit gazdaságot, ha annak növekedési üteme nem gyorsul érzékelhetően a jelenlegi, stagnáláshoz közeli szintről.

Az angliai G7-értekezlet előtt ugyanakkor a Hetek több vezető pénzügyi illetékese is aggályainak adott hangot a reálgazdaságokba kizúduló jegybanki likviditás járulékos problémái miatt.

Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnöke a minap egy üzleti fórumon felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a laza monetáris politikai környezetben a magasabb hozamok felé irányuló tőkeáramlások és az eltúlzott kockázatvállalás következménye ismét árfolyambuborékok kialakulása lehet.

A hozamkereséssel járó kockázatvállalás mértékét illusztrálja, hogy az elmúlt kereskedési héten a spekulatív - vagyis nem befektetési ajánlású - besorolással ellátott amerikai vállalati adósság átlaghozama rekordmélységbe, 5 százalék alá csökkent, jóllehet a pénzügyi válság előtt, 2007-ben még a globális adóskockázati megítélés szempontjából alapmércének tekintett amerikai kincstárjegy hozama is magasabb volt ennél a szintnél.