Az elemzés az első intézeti bontást nyújtó, hiteles adatokon alapuló riport, amely lehetőséget ad a hazai lombikcentrumok összehasonlítására.

Azt írták: az adatok szerint 2024-hez képest 2025-ben enyhén csökkent a páciensforgalom és a petesejtleszívások száma, míg az embrióbeültetésekre vetített terhességi arány emelkedett, ami a rendszerben végbemenő minőségi változást mutatja. Az országos átlagok javulása ugyanakkor nem fedheti el, hogy az intézetek közötti különbségek számottevők.

Felidézték, 2024-ben indult el a humánreprodukciós regiszter, amely lehetővé teszi a magyar asszisztált reprodukciós intézetek teljesítményének mérését és időbeli összehasonlítását, továbbá a nemzetközi indikátorok alapján történő összevetését és a működés adatalapú fejlesztését.

A most publikált elemzés az asszisztált reprodukciós ellátórendszer eredményességét vizsgálja országosan összesítve és a 13 intézetre lebontva, figyelembe véve a petesejtleszívások számát, valamint a friss és fagyasztott embriótranszferre vetített terhességi arányt. Az eredményeket a teljes pácienspopulációban, valamint egy meghatározott referenciacsoportban vizsgálták.

Jelezték, a 35 évnél idősebb korcsoportok felülreprezentáltak a meddőségi ellátásban. A KSH adatai szerint az első gyermek vállalásának átlagéletkora az elmúlt években folyamatosan emelkedett, 2025-ben 29,47 év volt. 2011-hez képest 2025-ben a szülőképes korú nők száma jelentősen csökkent, a 20-39 éves korúaké mintegy 22 százalékkal. Ez magával hozza a lehetséges születések számának csökkenését, és hosszabb távon a meddőségi ellátást igénybe vevő pácienspopuláció létszámára és életkori összetételére is hatással lehet. A hazai meddőségi ellátásban részt vevő nők életkori megoszlása az elmúlt két évben stagnálást mutat - ismertették.

Az országos adatok alapján, a 2024-ről 2025-re történő változás irányából arra következtetnek, hogy a meddőségi ellátásban kisebb volumen mellett javult az eredményesség. Míg kevesebben jelentkeztek meddőségi ellátásra 2025-ben a 2024-es adatokhoz viszonyítva, addig a friss és fagyasztott embrióbeültetésekre vetített terhességi arány mindkét csoportban emelkedett. Ennek hátterében az áll, hogy a humánreprodukciós igazgatóság kezdeményezésére 2023-2024-ben több finanszírozási és jogszabályi reform történt - írták.

Hozzátették: az adatok intézeti szinten jelentős heterogenitást mutatnak úgy, hogy a háttérben meghúzódó okok komplexek. Az ellátórendszer célja ugyanakkor az, hogy minden intézet egységes szakmai színvonalú és eredményességű ellátást biztosítson a páciensek számára.

A folyamatos adatszolgáltatás először nyújtott lehetőséget az intézetek számára, hogy hiteles és rendszeres visszacsatolást kapjanak a teljesítményükről - jelezték.

Az adatok szerint országosan 2024-ről 2025-re a petesejtleszívások száma 616 esettel, a referenciacsoportban 217 esettel csökkent, míg a friss és fagyasztott embrióbeültetésekre vetített terhességi arány mindkét csoportban emelkedett 3 százalékkal.

Az ikerszülések arányának csökkenése rövidtávon, a vizsgált időszakban is kimutatható, országos átlagban az European Society of Human Reproduction and Embriológia (ESHRE) célérték (13 százalék) alá csökkent.

A friss embrióbeültetésre vetített országos klinikai terhességi arány 2025-ben 32,26 százalékról 35,03 százalékra, 2,77 százalékponttal nőtt. Intézeti szinten a 13 vizsgált intézetből 11-ben emelkedett a mutató. A fagyasztott embrióbeültetésre vetített országos klinikai terhességi arány 28,39 százalékról 31,50 százalékra emelkedett, és a kedvező változás a 13 vizsgált intézetből 10-ben megjelent, bár az intézményi eredmények továbbra is jelentős különbségeket mutatnak - közölték.

A becsült élveszülési arány 2024-ben országosan 26,4 százalék volt a teljes pácienspopulációban, míg a kedvezőbb prognózisú referenciacsoportban 37,16 százalék.

Az adatok szerint a referenciacsoport eredménye valamennyi intézetben meghaladta a teljes pácienspopulációét, ami egyértelműen jelzi a betegösszetétel - különösen az életkor és a petefészekválasz - eredményességre gyakorolt hatását.

A közlemény szerint az intézeti szintű eltérések vizsgálata lehetőséget ad a jól működő gyakorlatok azonosítására, valamint a további, célzott fejlesztési területek kijelölésére. Az összehasonlító riportok ezt követően azt a célt szolgálják, hogy a páciensek megismerhessék az egyes intézetek objektív eredményeit, hiteles és érthető információkhoz jussanak, az intézetek pedig megvizsgálhassák részeredményeiket és célzott intézkedést tehessenek az egyes mutatók javítására.