Egy, a múlt hét elején elfogadott rendelet után jelezte a Bankszövetség, hogy azt a korábbi egyezség megsértésének tartja. A rendelet szerint a munkaadók 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhatnak a végtörlesztés lehetőségét kihasználó dolgozóiknak. Ehhez még társult az a hír is, miszerint a vagyonkezelő felméri az állami vállalatoknál a devizahitelesek számát és terheiknek mértékét, és úgy tudni, hogy az önkormányzatoknál is készül ilyen felmérés. Ez a lépés további komoly veszteségeket okozhat a bankoknak.

A nemzetgazdasági tárca még november közepén kapta meg a Bankszövetség által kidolgozott javaslatcsomagot a devizahitelesek megsegítésére. Akkor Matolcsy György azt ígérte, hogy a tárgyalások lezárultáig nem változtatnak az adósmentés jogi hátterén.

Annak ellenére, hogy ezt a megállapodást a pénzintézetek szerint a kormány megszegte, a Bankszövetség közölte: nem szakítják meg a tárgyalásokat a kabinettel a devizahiteleseket érintő javaslatcsomagról. A bankok a javaslatcsomag szerint öt év alatt több százmilliárd forintos áldozatvállalásra is hajlandók lennének, ha a kormány elfogadná a devizahitelesek megmentésére készült ajánlásaikat.

A részletekről hivatalos nyilatkozat eddig nem hangzott el, de a hvg.hu értesülései szerint a pénzintézetek beleegyeznének, hogy a kedvezményes végtörlesztés december végéig fennmaradjon, cserébe azt kérik a kormánytól, hogy az abból eredő veszteségek egyharmad részét vállalja át az állam, illetve az államra eső rész levonható legyen az idei bankadóból. A javaslatcsomagban az is benne van, hogy a kedvezményes végtörlesztés időtartamát nem hosszabbítanák meg.

Támogatják ugyanakkor a bankok a devizahitelek forintra váltását, de csak a 90 napnál régebb óta nem törlesztő adósok esetében. Ezenfelül az árfolyamveszteség egy további részét is átvállalnák az adósoktól, de azt még nem tudni, hogy pontosan mennyit és hogyan. Akiknél lehet, helyreállítanák a bedőlt hiteleket, illetve rájuk is kiterjesztenék a korábban bejelentett kamattámogatási programot. Azok esetében, akik egyik eszközzel sem menthetőek, illetve terelhetőek vissza a fizetéshez, a Nemzeti Eszközkezelőt ajánlják a bankok, azaz, azt, hogy az eszközkezelő több ingatlant vásároljon meg, mint amennyit korábban a kormány előírt.

Az árfolyamgátat viszont tovább éltetnék a pénzintézetek, azzal a módosítással, hogy a védőidőszak utáni terheket, azaz a gyűjtőszámlán felgyűlt összeget részben a bankok, részben az állam állná. Azt egyelőre nem tudni, hogy a kormány és Bankszövetség képviselői között meddig tartanak a tárgyalások, minden bizonnyal még idén várhatóak további információk, bejelentések ezzel kapcsolatban.