Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Állami kézbe került a brit Lloyds bankcsoport többsége

A brit állam többségi tulajdonossá vált a Lloyds bankcsoportban, miután a kincstár 65 százalékra emelte eddigi 43,5 százalékos részesedését - jelentette be szombaton a Lloyds.

A megállapodás értelmében a részesedésnövelésért cserébe a kormány 260 milliárd fontnyi kockázatos hiteltől szabadítja meg a bankot. Emellett a bank a jelenleg állami tulajdonban lévő, 12 százalékos kamatot fizető elsőbbségi részvényeit normál részvényekké alakítja, amelyek után nem jár kamat.

A befektetők már a múlt hét óta vártak a bejelentésre. A tárgyalásokat hátráltatta, hogy a bank nem egyezett bele a kormány által elvárt összeg befizetésébe. A brit kormány szerint a bankoknak meghatározott összeget kell fizetniük azért, hogy részt vehessenek a kockázatos eszközök államosítását biztosító programban.

A Lloyds azért kényszerült e megállapodásra, mert nagy veszteséget okozott neki a birtokában lévő HBOS bank és biztosítási csoport.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×