Kimutatható számadatok és összefüggések vannak arról, hogy a hőség növeli a halálozást, arról is, hogy mennyire. Egy egészen megdöbbentő adat is rendelkezésre áll: 2025-ben, tehát tavaly Nyugat-Európa városaiban a becslések szerint több mint 24 ezer, hőhullámhoz közvetlenül kapcsolható halálesetet regisztráltak, de Európa egészében akár 70 ezres is lehet ez a nagyságrend.

A tudomány is nyomába eredt a számoknak. Mint Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, vannak eltérő módszertanok, de nekik is van sajátjuk, „a küszöb feletti hőösszeg szintjén” vizsgálták a heti halálozást, ez alapján is jelentős a többlet.

„Például

2024-ben a legintenzívebb hőhullám alatt Budapesten – ami 13 napig tartott – 34 százalékos volt a többlethalálozás,

ami azt jelenti, hogy van egy átlagosan 500 fős heti átlagos halálozás, ehhez jött akkor egy 34 százalékos többlet. Ha az egész országot nézzük és a három legintenzívebb hőhullámos hetet ugyanabban az évben, 1400 fővel többen haltak meg sajnos, mint egyébként a hőhullámon kívüli időszakban május és szeptember között. Ez egy egészen magas szám, ezt leosztva az átlagos halálozással kijön, hogy

nagyjából 20 százalékos volt 2024-ben a többlethalálozás országos szinten,

ami rendkívül magas érték” – ecsetelte Szabó Péter.

A szintén éghajlatkutató Kis Anna a részletekbe menve hozzátette, megyénként vannak eltérések, Tolna – valamint Veszprém és Zala – megyében volt a legmagasabb a többlethalálozási arány annak ellenére, hogy a 20 százalékos arányt mutató Csongrád-Csanád megyében, Szeged környékén több a hőhullám, viszont több a rövid távú védelmet jelentő légkondicionálóval felszerelt lakások száma is, vagyis adaptálódni próbálnak a változáshoz, a felkészültség tehát fontos kulcselem a többlethalálozás elleni küzdelemben, akkor is, ha például épp Veszprém vagy Zala megye eddig – mint Szabó Péter rámutatott – korábban nem gondolt a maga érintettségére ebben.

Az egészségügyre is több feladatot rónak a folyamat hatásai, hőség idején az idősek, a szív-érrendszeri panaszokkal élők, a kisgyermekek és a várandós édesanyák ellátása is felszaporodik.

Mint Szabó Péter ezzel kapcsolatban rámutatott, a kormánynak megfelelő és helyes stratégiát kell kidolgozni, a városoknak is egyébként.

„Ahol lakom, a VII. kerületben, a belvárosban, ahol gyakorlatilag a legkevesebb a zöld terület aránya, most új klímastratégia kidolgozásába kezdtek, mert látják, hogy ez így nem tartható tovább.

Árnyékolók, napvitorlák bevezetésével foglalkoznak most újra, esetleg a tetők világosítása is egyébként jó opció lehet,

hiszen minél világosabb egy felszín, annál több napsugárzást tudunk a világűrbe visszaverni. Ez is egy jó opció, csak ugye mindennek költsége van” – jegyezte meg.

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – ez is kiderült az InfoRádió Aréna című műsorából, amelyben arról is szó volt, hogy bár a hőkupola-jelenség valóban létezik, nem lehet minden hőhullámot így nevezni.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült, amelyet alább megtekinthet, meghallgathat.