Az elődök jó gyakorlatait szerintem semmiképpen nem szabad leváltani, ezért azokat a jó dolgokat, amik a kolléganők megelégedésére szolgálnak, mindenképpen tovább szeretném vinni – mondta el Petrik Zita, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke az InfoRádióban, hozzátéve: ilyen például a továbbképzések tervezése, ami évente több témában nagyon régóta működik. Van egy új projekt is, a „Beszélgessünk online”, amikor nem továbbképzés jelleggel, de szakmai beszélgetést folytatunk a saját kollégáinkkal, illetve a társszakmák képviselőivel. Ez is egy jó kezdeményezés, és ezeket mindenképp folytatni kell.

„Amiben biztosan fejlődnünk kell, hogy növeljük valahogy a tagság aktivitását. Egy 2000 fő fölötti taglétszámot kellene valahogy úgy mozgatnunk, hogy ne egy kis mag legyen az, aki viszi a munka javát, a többiek pedig csak az eredményeit élvezik, hanem az a cél, hogy minél többen aktívan meg tudjanak nyilvánulni az egyesületben” – fogalmazott.

2023-ban volt egy nagy változás a védőnők életében, a területi védőnők a kórházakhoz kerültek, az iskolai védőnők pedig maradtak az önkormányzatoknál vagy azok szervezeteinél.

Az áprilisi kormányváltás után most nagy bizonytalanság van, hogy „merre tovább védőnőség”,

hogy maradnak-e a területi védőnők a kórházaknál, avagy visszakerülnek az önkormányzatokhoz, vagy valami egyéb verzió lesz. Ezen megbeszélések során, ha megkeresik az egyesületet, illetve mi is keressük a lehetőségeket a kommunikációra, mindenképpen szeretném a védőnők érdekeit képviselni – mondta el az elnök.

A kérdésre, hogy a mindennapi munka során melyek azok a problémák, amelyekkel a védőnők ma a leggyakrabban szembesülnek, Petrik Zita elmondta: a védőnők igyekeznek mindent megoldani, néha még a lehetőségek határán túl is.

„A legnehezebb helyzetek azok, amikor a védőnők egy olyan családi helyzettel találják szembe magukat, amikor az ő lehetőségeik kimerültek, ők mindent megtettek, de már a társszakmák kellenének, hogy valahogy segítsék ezt a családot, gyereket, mert látjuk, hogy mi már nem tudunk tovább segíteni. Például amikor van egy beteg gyermek a családban, akinek fejlesztés kéne, de a fejlesztés olyan távolságban van, hogy számukra nem elérhető. Ilyenkor például van, hogy megáll a tudomány, mert nem tudunk segíteni, de az is előfordul, hogy nincs is fejlesztés, mert az adott térségben nincs elég fejlesztő pedagógus” – mondta.

A kérdésre, hogy a védőnői szakma jövője szempontjából mennyire jelent problémát a fiatal szakemberek megtartása, hogy mit lehetne tenni azért, hogy a pályakezdők hosszabb távon is a hivatásban maradjanak, azt mondta:

a bérek rendezése lenne az elsődleges. Két éve megváltozott az egészségügyi bértábla, és ma ha bekerül egy fiatal védőnő a rendszerbe, akkor nincs előtte semmilyen perspektíva, hogy az ő bére hogyan fog növekedni.

Ha marad ez a fajta rendszer, akkor is kellene valamilyen teljesítményösztönző résznek lenni a bérekben, vagy pedig, ha egy kiszámítható bértábla van, mint volt régebben, akkor legalább tudja, hogy ahogy megy előre az időben, és hogyha dolgozik és jól dolgozik, akkor menni fog előre a bére is – mondta.

Mint fogalmazott, az új kormánytól vannak ígéretek, hogy módosítják a bértáblát és a béreket, de a védőnőknél különleges kérdések is felmerülnek: területi eltérések is vannak, és ezt is bele kellene venni a bérek számításába, mert nem mindegy, hogy valaki egy 10 településre kiterjedő körzetben dolgozik, vagy pedig egy háromutcányi városi körzetet visz.

Nagyon fontos lenne a munkakörülmények egységesítése is, hogy mindenütt ugyanolyan minimumfeltételek között, megfelelő eszközparkkal és számítógépes háttérrel tudjon egy kolléganő dolgozni.

A kistelepüléseken pedig az is fontos, hogy egy fiatal védőnő, aki most kezdi az életét, legtöbbször nem tud bármilyen távolságból járni, mondjuk, ha lenne szolgálati lakás lehetősége és hasonlók. Ez a fiatalok szempontjából biztos, hogy nagyon előremutató lenne, és akkor a hivatásban is maradnának, illetve lennének, akik egyáltalán be tudnának jönni a hivatásba. Mert nagyon sokan vannak, akik elvégzik a főiskolát, és aztán utána nem kezdik el a védőnői pályát ezek miatt a problémák miatt, mert nem látnak benne perspektívát hosszú távon – mondta el Petrik Zita, a Magyar Védőnők Egyesületének frissen megválasztott elnöke az InfoRádióban.

Az interjút Barkóczi Bence készítette.