Magyar Péter a tájékoztatón párhuzamot vont a paksi beruházás és a korábbi, Ausztriából származó azbesztszennyezési ügy között. Kifejtette: míg az azbesztes kő kárt okozott Magyarországon, a paksi fenékküszöb megépítése a Duna rekordalacsony vízállása miatt kialakult haváriahelyzet elhárítását, az atomerőmű működését és a nukleáris biztonságot szolgálta – írja a vg.hu.

A beruházással kapcsolatban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem korábban jelzést adott arról, hogy a kritikus infrastruktúra védelme miatt a rendkívüli élet- és vagyonvédelmi intézkedések megelőzték a szokásos, nemzetközi és hazai környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásokat. Veszélyhelyzet esetén az uniós szabályozás lehetővé teszi, hogy a felmerült szakmai indokokat a rendkívüli beavatkozást követően, utólagosan igazolják az Európai Unió felé.

A miniszterelnök reagálásában kifejtette, nem tartja jó jelnek, hogy egy szomszédos állam nemzetközi eljárás alá vonja a magyarországi beavatkozást, miközben Magyarország a szennyező fizet elve alapján a felmérést követően hivatalos kárigényt nyújt majd be Ausztriának az azbesztszennyezés miatt.