Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Félreértett adatok miatt büntetik a befektetők Kelet-Európát

Félreértett adatok miatt büntetik a befektetők Kelet-Európát - állítják az Erste Group bécsi elemzői. Nyeste Orsolya, az Erste makroelemzője az InfoRádiónak elmondta: a jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a régió országainak nincs akkora adósságállománya, mint azt a pénzügyi befektetők sejtik.

Az elmúlt hetekben a nemzetközi sajtóban elterjedt az a vélemény, hogy a kelet-közép-európai országok külső eladósodottsága és finanszírozási igénye nagyon magas, ami a válság idején komoly problémát jelent. Az Erste Group bécsi elemzői által összeállított elemzés szerint azonban a helyzet valójában nem annyira ijesztő, mint sokan gondolják - mondta az InfoRádiónak az Erste makroelemzője.

Nyeste Orsolya hozzátette: az elemzés arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy a bruttó külső adósság helyett a nettót - azaz a külföld felé fennálló tartozások és a külföld felé nyújtott hitelek összegének különbségét - kellene vizsgálni. Ha ezt az összeget tovább csökkentjük a vállalatközi hitelekkel, amelyek működőtőkének is tekinthetők, sokkal valóságosabb képet kapunk az egyes országok adóssághelyzetéről - hangsúlyozta a szakértő.

Az Erste makroelemzője szerint Magyarország esete is jól példázza ezt. A magyar bruttó külső adósság ugyanis meghaladja a GDP száz százalékát, ennek jelentős része azonban az anya- és leányvállalatok között termelődött, márpedig nálunk tipikusan a bankszektorban jelentős a külföldi tőke súlya: a magyar pénzintézetek többségének nyugat-európai a tulajdonosa - jegyezte meg Nyeste Orsolya.

Hanganyag: Litauszky Balázs

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×