Infostart.hu
eur:
363.38
usd:
312.67
bux:
148449.32
2026. szeptember 4. péntek Rozália

Surányi György bizalmi válságról beszél, de nem akar kormányfő lenni

Surányi György korábbi jegybankelnöknek nincsenek miniszterelnöki ambíciói, mint mondta: az Intesa Sanpaolo regionális vezetőjeként és a Közgáz egyetemi tanáraként igen jól érzi magát. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről így vélekedett a Napi Gazdaságban megjelent interjúban: "Most fizetjük a 2001 eleje és 2006 közepe közötti tévelygés súlyos árát." Surányi szerint ma bizalmi válság van Magyarországon, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizalom hiánya, a negatív várakozások önbeteljesítővé válhatnak, még akkor is, ha folytatódik a költségvetés erőteljes konszolidációja.

Az infláció magas, a gazdaság növekedési üteme túlzottan lassú - többek között ezekkel a problémákkal is foglalkozik a Surányi Györggyel készített interjú, amelyet a Napi Gazdaság közölt. Surányi György a rendszerváltás után a független Magyar Nemzeti Bank első elnöke volt 1990 és 1991 között, 1995-től 2001-ig pedig egy teljes ciklust töltött az MNB élén. Jelenleg a CIB anyabankjának, az Intesa Sanpaolonak a regionális vezetője.

A jegybank korábbi elnöke a magyar gazdaság jelenlegi problémáiról az interjúban elmondta: "Most fizetjük a 2001 eleje és 2006 közepe közötti tévelygés súlyos árát. A bajaink ellenére sem hiszem viszont, hogy világvége lenne Magyarországon."

Surányi nem hagyta szó nélkül az euró hazai bevezetésének egyre távolodó időpontját, illetve azt a tényt, hogy Szlovákia hamarosan csatlakozik az eurózónához. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: "Magyarország tíz évvel ezelőtt lényegesen jobb helyzetben volt, de az euró gyors bevezetésének hiányánál sokkal fájdalmasabb a 2001 és 2006 között eltékozolt hat év." Hozzátette ugyanakkor, hogy a szlovák csatlakozásnak személyesen nagyon örül, hiszen a második legnagyobb szlovák bank, a VUB elnöke is egyben.

Akadnak pozitívumok is

Surányi a gyengének tartott magyarországi növekedésről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy "tíz év átlagában a magyar növekedési ütem nem különbözik érdemben a Visegrádi négyekétől. Különösen a tavalyi, de az idei növekedési ütem is messze elmarad a régiótól és a lehetőségektől, de ezt érdemes mélyebben is megvizsgálni."

Mint mondta, a magánszektor agráriumon kívüli szegmensének növekedése tavaly 4,7 százalék volt, ami "nem olyan rossz" érték. A növekedési ütem csökkenésének hátterében elsősorban az államháztartási kiadások jelentős mérséklődése nyomán bekövetkező GDP csökkenés áll - vélekedett Surányi. Utóbbi folyamat szerinte "nyilvánvalóan elkerülhetetlen és sajnos kívánatos volt".

Bizalmi válság

A költségvetési kiigazítás, ezen belül is a kiadási oldal megindult átalakítása, vagyis a létszámcsökkentés, a bérek befagyasztása, egyes intézmények bezárása, támogatások megvonása rövidtávon fékezi a növekedést - vont mérleget a szakember.

Surányi György szerint az alábbi területeken kedvezőtlen a helyzet: a foglalkoztatás szintje, a magán beruházások alakulása és a háztartások pénzügyi megtakarításai. Hozzátette, van még egy terület, ahol legalábbis vegyes lehet a megítélés: az államháztartás újraelosztása noha csökkent, de abszolút értékben még elviselhetetlenül magas.A kedvezőtlen jelenségek Surányi értelmezésében "egyrészt a korábbi évek súlyosan hibás gazdaságpolitikájának közvetlen következményei, másrészt a közvetve ennek nyomán kialakuló - ha van válság egyáltalán - bizalmi válságnak" az eredménye.

"A bizalom hiánya, a negatív várakozások önbeteljesítővé válhatnak még akkor is, ha folytatódik a költségvetés erőteljes konszolidációja, a külső egyensúly javulása és szerencsés esetben a növekedés is valahol 2,5 százalék körül lehet" - értékelt a korábbi jegybankelnök.

"Napi politikai kérdésekkel nincs okom foglalkozni"

Az interjúban szóba kerül, hogy a kisebbségi kormányzás sokak szerint óhatatlanul vagy előrehozott választásokhoz, vagy egy úgynevezett szakértői kormány létrehozásához vezethet majd.

Utóbbi esetben a lehetséges miniszterelnök-jelöltek között említik Simor András és Surányi György nevét is. Arra a kérdésre, hogy vannak-e miniszterelnöki ambíciói, Surányi az alábbiakat felelte: "Napi politikai kérdésekkel és/vagy pályakorrekcióval nincs okom foglalkozni. Az Intesa Sanpaolo regionális vezetőjeként és a Közgáz egyetemi tanáraként igen jól érzem magam."

Címlapról ajánljuk

Itt van Magyar Péter újabb bejelentése a nyugdíjakról

„2027. január 1-től 10 százalékkal emeljük a megváltozott munkaképességűek ellátását. A rokkantsági és rehabilitációs ellátást is. 65 éves kor felett rájuk is vonatkozni fog a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
Zelenszkij rendkívül fontos találkozóról beszél, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Zelenszkij rendkívül fontos találkozóról beszél, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij csütörtökön bejelentette, hogy a közeljövőben amerikai tárgyalóküldöttség látogat Kijevbe és Moszkvába az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. "A következő napokban várjuk őket, ez rendkívül fontos" - tette hozzá az ukrán elnök. Donald Trump amerikai elnök közben "némileg megkésve" kártérítést követel az Ukrajnának nyújtott támogatásért. Szerinte az európai országoknak vissza kellene fizetni azt a "több százmilliárd dollárt", amit "ingyen kapott" Ukrajna és a NATO. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel az orosz-ukrán fronton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×