A Reuters elemzői korábban ugyanakkora esélyt láttak az alapkamat szinten tartására, mint a 25 bázispontos csökkentésre.
A testület legutóbb szeptember 24-én döntött mérséklésről; akkor 7,75 százalékról 7,5 százalékra csökkent az alapkamat.
A monetáris tanács által kiadott közlemény szerint a legutolsó kamatdöntő ülés óta napvilágot látott új adatok és a pénzügyi piaci fejlemények tükrében a testület továbbra is azt valószínűsíti, hogy 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél.
Ebben az is szerepet játszik, hogy a gazdaság növekedése tartósan elmarad az elmúlt években tapasztalttól. Az inflációs cél elérésének azonban feltétele, hogy az egyszeri áremelkedések ne vezessenek a várakozások tartós megnövekedéséhez.
A közlemény szerint az elmúlt hónapban beérkezett új információk megerősítették, hogy rövidtávon az élelmiszerárak számottevő emelkedésére lehet számítani.
Az élelmiszerár-infláció részben a rendkívüli időjárási tényezők következménye, de az áremelkedésben a nemzetközi kereslet tartós emelkedése is szerepet játszik, ezért a középtávú inflációs kilátásokat is érintheti.
Hosszú vita utáni szoros eredmény alapján született meg a jegybanki alapkamat szintentartása melletti döntés - mondta Simor András jegybankelnök a monetáris tanács kamatdöntő ülése után.
Simor András hangsúlyozta: a reálgazdaság teljesítménye ellentmondásos, az ipar, a feldolgozóipar jól teljesít, az export gyorsan nő, a másik oldalon azonban nincs jelentős változás, legfeljebb a kiskereskedelmi forgalom gyors csökkenése lassul.
Hanganyag: Kaputa Júlia