Infostart.hu
eur:
388.53
usd:
330.75
bux:
110730.16
2025. december 22. hétfő Zénó

Szlovákiában is emelkedett az alapkamat

A szlovák jegybank kedden 0,5 százalékponttal felemelte az alapkamatot. Az intézkedésre a vártnál nagyobb infláció miatt volt szükség - olvasható az indoklásban.

Északi szomszédunknál idén már harmadszor emelkedik a jegybanki alapkamat

A Szlovák Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében az eddigi 4 százalékpontról 4,5 százalékpontra növekedett az alapkamat - mondta el az InfoRádió pozsonyi tudósítója.

Az intézkedést főleg a tervezettnél magasabb infláció váltotta ki, az egyre magasabbra szökő olajárak ugyanis jelentős hatással vannak a pénzromlásra.

Májusban az infláció elérte a 4,8 százalékot és a szakértők szerint júniusban is folytatódott a szlovák pénznem romlása, bár kisebb mértékben mint eddig.

A választások utáni bizonytalanság sem segített a szlovák koronának, a politikai fejlemények bizalmatlanná tették a pénzpiacokat, ami a korona érezhető gyengüléséhez vezetett.

A piac által várt fél százalékos kamatemelés azonban nem biztos, hogy az utolsó lesz az idén. Az elemzők már most jelzik, hogy az év utolsó negyedében újabb fél százalékpontos emelésre lehet számítani.

Mindezt azzal magyarázzák, hogy az infláció várhatóan az idei év végén és a jövő év elején is meghaladhatja a jegybank korábbi előrejelzéseit.

Szlovákia már 2009-ben szeretné bevezetni az eurót, ennek egyik alapfeltétele azonban az infláció kordában tartása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×