Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Magyarország az internetes mezőny utolsó ötödében

Az Európai Unió 25 országában átlagosan a háztartások 48 százaléka, míg a vállalatok 91 százaléka rendelkezik internetcsatlakozással, szélessávú kapcsolatot az otthonok 23 százalékában és a cégek 78 százalékában építettek ki. Magyarország sajnos minden tekintetben átlag alatti mutatókat produkált - írta a hwsw.hu-ra hivatkozva a portfolio.hu.

Az Eurostat friss, de még 2005-re vonatkozó felmérése szerint az izlandi háztartások internet-ellátottsága a legmagasabb, a lakások 84 százalékában van internet, 63 százalékában pedig szélessávon lehet böngészni.

Az otthonok legnagyobb hányada emellett Hollandiában (78%), Luxemburgban (77%), Dániában (75%), Svédországban (73%) és Nagy-Britanniában (60%) online kapcsolattal.

Internettel legkevésbé a litván háztartások (16%) vannak ellátva, náluk kicsit jobb helyzetben vannak a csehek (19%), a görögök (22%) és a magyarok (22%). Érdekes, hogy Görögországban a lakásoknak csak 1 százalékában van szélessávú kapcsolat, Cipruson ez az arány 4, Csehországban 5, Szlovákiában 7, Magyarországon pedig 11 százalék.

Az Eurostat adatai szerint az EU polgárainak 43 százaléka rendszeresen, azaz legalább hetente egyszer használja az internetet, a legmagasabb arányban a svédek, a dánok és a hollandok, a legkevésbé a görögöket, a ciprusiakat és a cseheket érdekli a világháló.

Az EU diákjainak 79 százaléka és a dolgozók 55 százaléka hetente internetezik, a munkanélkülieknek ugyanakkor csak harmada.

Magyarországon az emberek 34 százaléka internetezik hetente legalább egyszer, a férfiak és a nők ugyanolyan sűrűn használják a hálót, ami amúgy nem jellemző a vizsgált országokra.

A diákok 71 százaléka, a dolgozók 44 százaléka, a munkanélkülieknek pedig 22 százaléka rendszeres internetező.

Az Eurostat állítása szerint a magyarok 60 százaléka - a diákok ötöde, a munkaképesek közel fele, a munkanélküleknek pedig háromnegyede - még sosem internetezett.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×