eur:
392.91
usd:
355.66
bux:
72865.31
2024. szeptember 1. vasárnap Egon, Egyed

Nőtt az ipari termelés

Az ipari termelés az idén októberben az előzetes, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index szerint 1,8 százalékkal nőtt az előző havi, és - munkanaptényezővel korrigálva - 9,8 százalékkal emelkedett a tavaly októberi szinthez képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Kiigazítatlan számok alapján a termelés a 2004 októberit szintén 9,8 százalékkal haladta meg, az első tíz hónapban 7,2 százalékkal emelkedett.

Az idén szeptemberben a korrigált adatok szerint a termelés 2,5 százalékkal nőtt egy hónap alatt, és 8,9 százalékkal egy év alatt. Kiigazítatlan számok alapján a termelés a 2004 szeptemberit ugyancsak 8,9 százalékkal haladta meg, az első kilenc hónapban 6,9 százalékkal emelkedett.

Korábbi közlés szerint az ipari termelés tavaly októberben szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 1,8 százalékkal nőtt az előző havi, és - munkanaptényezővel korrigálva - 8,4 százalékkal emelkedett 2003 októberhez képest.

Kiigazítatlan számok alapján a termelés a 2003 októberit 5,7 százalékkal haladta meg, tavaly az első tíz hónapban volumene 8,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az idén októberi részletes számokat a KSH december 15-én közli.

Címlapról ajánljuk

Az EU jövőjére is hatással lehetnek a vasárnapi németországi tartományi választások

Reggel nyolc órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek és megkezdődtek a parlamenti választások két németországi tartományban, Szászországban és Türingiában. Noha az egykori NDK-hoz tartozott keletnémet tartományokban helyi választásokról van szó, általános vélekedés szerint azok kimenetele hosszabb távon átrajzolhatja nemcsak Németország, de Európa politikai térképét is. Ebből kiindulva meghatározó a hagyományos pártok, illetve a velük szembenálló radikális jobb-, illetve baloldali pártok szereplése.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.02. hétfő, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
A rezsicsökkentés jelentős átalakításáért cserébe kaphatna Magyarország EU-pénzt az új uniós büdzséből

A rezsicsökkentés jelentős átalakításáért cserébe kaphatna Magyarország EU-pénzt az új uniós büdzséből

Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×