A nyugati keresztény egyházakban idén a március 5. és április 19. közötti időszakra esik a nagyböjt, de világszerte több más vallás hívei is böjtölnek az év különböző időszakaiban. A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól vagy valamilyen tevékenységtől. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik, vagy pedig minden ételtől és italtól. A böjt változó időtartamú lehet, egy naptól akár egy hónapnál is tovább tarthat. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak.

A böjtnek évezredes kultúrája és nagyon komoly történelmi múltja van. Gyógyító, egészségmegőrző, a megtisztulást és a méregtelenítést elősegítő hatása miatt betegségmegelőzés érdekében is alkalmazzák. A böjtöt gyakorló vallási irányzatok közé tartozik a buddhizmus, a kereszténység, az iszlám, a judaizmus, a taoizmus, a dzsainizmus és a hinduizmus is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglalójában egyebek mellett egy 2024-ben végzett amerikai kutatást idéz, amely szerint minden negyedik keresztény böjtöl a húsvét előtti negyven napban, a katolikusoknál pedig ez az arány meghaladja a 40 százalékot is. Más vallásokat is figyelembe véve minden ötödik amerikai alkalmazza ezt a szokást.

Különösen az iszlám vallást gyakorlókra jellemző a böjt, az ő köreikben 80 százalékos az étkezési megszorítást rendszeresen alkalmazók aránya.

A cikkben kiemelik, hogy régen a hagyományos böjt a természet ciklikusságához illeszkedett, amelybe egymást váltva beletartozott a bőség és a megszorítás is. A mérsékeltebb étkezés egyfajta pénzügyi tudatosságra is ösztönöz, így az emberek jobban odafigyelnek tartalékaik, értékeik megőrzésére, illetve megtakarításaikra. Az étkezési megszorításoknak testi és lelki egészségre gyakorolt pozitív hatásai is vannak, például elősegítik a méregtelenítési folyamatokat. A koplalást pedig jótékony fizikai hatásai miatt évezredekig használták gyógyításra.

Mivel a böjt kedvezően hat többek közt a pszichénkre is, jól alkalmazva nagy segítséget jelenthet például a munkahelyen is, ugyanis hatékonynak bizonyulhat a krónikus stresszel szemben. A kihívás gyakorlati jelentősége, hogy elégedettséget és sikerélményt nyújt annak, aki véghez viszi. Ennek oka, hogy a böjt teljesítése összességében az önuralomról és a megnövekedett akaraterőről szól, továbbá tágíthatja az alkalmazkodó képességeinket is. Ezzel jobban tudunk érvényesülni a váratlan, feszült vagy stresszes helyzetekben. A böjt további kedvező pszichés hatása, hogy az időszakra jellemző befelé fordulás a lelki megújulás és a kapcsolatok rendezésére is alkalmat ad.