Alig egy hónap múlva újra becsengetnek, ismét korán kell kelniük a diákoknak és visszatérnek a leckeírással töltendő délutánok. Ahogy közeledik az iskolakezdés időpontja, egyre több gyermeket elfoghat a szorongás érzése. Az iskolapadba visszaülve úgynevezett teljesítményszorongás is jelentkezhet, amely bármelyik tanulót érintheti, mivel különösebb képességbeli alapja nincsen. Bohács Krisztina azt mondta az InfoRádióban, hogy nyolc olyan nagy rendszer létezik, amelyek a tanulásért, a gondolkodásért vagy az érzelemszabályozásért felelősek, és ha ezek közül valamelyik nem működik jól, esetleg valamelyik képesség kicsit gyengébb, akkor kortól függetlenül szorongani kezd a gyermek. A szakértő hozzátette:

a legtöbbször valamilyen kognitív oka van annak, hogy a gyermekek stresszessé válnak az iskolakezdésre gondolva.

Előfordulhat, hogy egy-egy diák betegség és ebből fakadóan a hiányzások miatt megakad, lemarad a tananyag egy bizonyos részében, amire a következő fejezetek épülhetnek az új tanévben. Az intelligenciakutató szerint ilyenkor érdemes elvinni korrepetálásra a gyermeket, akár nyáron is. Sokat használhat, ha szeptember elsejéig pótolja a kimaradt anyagokat, illetve felfrissíti a tudását.

Ha nincsen igazán nagy lelki probléma, akkor a sütés-főzés, a naplóírás vagy egy erdei séta is segíthet a nyugalomhoz való visszatalálásban. Bohács Krisztina szerint nagyon fontos, hogy ezekben a helyzetekben is arra ösztönözzük a gyermekünket, hogy alkalmazza valahogy a korábban az iskolában megszerzett tudását. Például egy séta során megkérdezhetjük tőle, hogy milyen a formája a faleveleknek, sütés-főzésnél közösen gyakorolhatjuk a mérést, a mértékegységeket, illetve az átváltásokat.

A tanórákon ezeket a dolgokat „elvontan” tanulják meg a diákok, nyáron viszont rengeteg hétköznapi helyzetben alkalmazhatók hasznosan.

A szakértő közölte: a hazai oktatási rendszerben leginkább az alkalmazott tudás alternatív módon való segítése hiányzik, kicsik és nagyok esetében egyaránt. A naplóírás például nagyon jó formája a napi élmények összegzésének, amihez azonban nemcsak emocionális, hanem kognitív folyamatok is köthetők.

Bohács Krisztina kiemelte: mind az értelmi, mind az érzelmi intelligencia ápolása nagyon fontos. Azt tanácsolja a szülőknek, figyeljék meg, milyen mondatokat fogalmaz meg a gyermekük, ugyanis ebből is sokféle következtetés levonható. Nem mindegy, hogy valaki csak „nagyon lapos és szegényes” szavakat használ vagy több gondolatárnyalat is beletevődik egy-egy mondatába. Utóbbi a gondolatgazdagságot mutatja meg nagyon jól akár egy szimpla beszélgetésben is. Az intelligenciakutató hozzátette:

a felnőttkorunkat is meghatározza, mennyire tudjuk árnyaltan megfogalmazni a gondolatainkat vagy a véleményünket.

„Azt szokták mondani, hogy azok a személyek, akik sok-sok gondolatot tudnak belefűzni egy mondatba, és ez a fajta ötletsűrűség jellemzi az írás-, illetve a beszédprodukciójukat is, azok sokáig élnek, valamint jobban elkerülik őket az olyan betegségek, mint például az Alzheimer-kór” – zárta gondolatait a szakértő.