Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Nyitókép: Pixabay

Az elhízás meglepő okára bukkantak tudósok

Vannak, akik nem tudják „időben” abbahagyni az evést – erre találhatott magyarázatot egy kutatócsoport az agyműködést vizsgálva.

A Northwestern Medicine nevű, akadémiai és egyetemi kutatóintézményeket összefogó nonprofit szervezet egy friss tanulmánya azt mutatja, hogy a szaglásért és a motivációért felelős agyterületek közötti gyengébb szerkezeti kapcsolat hozzájárulhat a magasabb testtömegindexhez (BMI). Úgy tűnik, hogy ez az összeköttetés szerepet játszik a táplálkozási szokások szabályozásában és magyarázatot adhat arra, miért hagyják egyesek könnyedén abba az evést, ha jóllakottságot éreznek, míg mások nem képesek erre, ami elhízáshoz vezethet.

Az MRI-adatokból származó eredmények szerint az ezen idegpályákban fellépő zavarok miatt a táplálék még jóllakott állapotban is vonzónak tűnhet, ami túlevéshez vezethet.

Az érintett két agyterület:

  • szaglógumó – a halántéklebeny belsejében lévő szaglókéreghez kapcsolódó terület, amely az agy jutalmazó rendszerének része
  • periakveduktális szürkeállomány (PAG) – az agytörzs egy része, ez a régió számos "motivált" viselkedésben szerepet játszik a negatív érzésekre, például a fájdalomra és a fenyegetésre adott válaszokkal; és úgy tűnik, szerepe lehet az evési késztetés elnyomásában is.

A kutatók egy korábbi eredménye már kimutatta, hogy az étel illata étvágygerjesztő, ha éhes valaki, de az illat kevésbé vonzó, ha valaki már jóllakott. Ám "ha az ezt szabályozó agyi áramkörök megszakadnak, akkor az agyi jelek zavarosak lehetnek és az étel akkor is vonzó szagú maradhat, amikor az illető már teleette magát. Így több ételt fogyaszthat a szükségesnél, ami a BMI emelkedéséhez, hízáshoz vezethet" – magyarázta Guangyu Zhou, a Journal of Neuroscience lapban megjelent tanulmány egyik szerzője, a Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Karának neurológiai professzora a SciTechDaily cikke szerint.

Habár a kutatás közvetlenül nem mutatta ki, a kutatók feltételezik, hogy ha egészségesek az agyi kapcsolatok a viselkedésért és a jutalmazásért felelős területek között, akkor azok szabályozni képesek az étkezést azzal, hogy a jóllakottság esetén „már nem esik jól”, „már nem vonzó” jeleket küldenek az egyénnek. Úgy képzelik, ez egyfajta kapcsoló lehet, ami ki- és bekapcsolhatja az étkezési vágyat.

Ezen agyi folyamatok még alaposabb megértése kulcsfontosságú lehet a túlevés elleni kezelések kidolgozásához.

Címlapról ajánljuk

Óriásberuházást jelentett be Kapitány István

A Suzuki 76 milliárd forintos fejlesztésre készül esztergomi gyárában, a beruházás az elektromos járművek és akkumulátorcsomagok gyártását is érinti – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

Június végén megjelent véleménycikkemben amellett érveltem, hogy meg kellene szüntetni az anyák szja-mentességét, mert az alkalmatlan, sőt kontraproduktív annak a célnak az elérésére, hogy minél több gyermek szülessen a népességfogyás megállítása, de legalábbis lassítása érdekében. Cikkemre Tóth I. János reagált, aki  szerint az anyák szja-mentességét nem eltörölni, hanem értékelni és megfelelő időtávon vizsgálni kell. Úgy véli, a hazai demográfiai válság középpontjában nem elsősorban a nagycsaládok hiánya áll, hanem az első és második gyermek megszületésének elmaradása. Ebben a cikkben az általa felvetett állításokra válaszolok, amellett érvelve, hogy a demográfiai fordulat kulcsa – szemben az általa felvázolt megoldással – elsősorban a nagycsaláddá válás erőteljes támogatása, az „anyai életpályamodell” kialakítása lehet. A vita azonban túlmutathat a családtámogatások technikai részletein is egészen az úgynevezett családi választójoggal kapcsolatos elképzelésekig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×