eur:
411.31
usd:
392.49
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
A Meuse (Maas) folyó megáradt vizében haladó katonai teherautón szállítanak kimenekített embereket a hollandiai Bergen térségében 2021. július 19-én, amikor csökkenőben van a folyó vízszintje.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Vincent Jannink

Hőhullámok, katasztrofális erdőtüzek, heves esőzések és áradások – az év időjárásprofilja

A hő- és hideghullámoknak köszönhetően erdőtűz és a fagy is pusztított Európában 2021-ben.

2021 némely szélsőséges időjárási eseménye kivételes volt Európában. A Kopernikusz Éghajlatváltozási program adatai szerint például az elmúlt nyár 1979 óta a legmelegebb volt.

Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője felidézte: az elmúlt nyáron hőhullámokkal, katasztrofális vegetációtüzekkel, jelentős esőzésekkel és áradásokkal találkozhattunk. A tágabb mediterrán térségben komoly hőhullám tombolt, augusztus 11-én például Szicília déli részén, Siracusa közelében a hőmérséklet elérte a 48,8 Celsius-fokot, ez új, ideiglenes európai hőmérsékleti rekord, mely még hitelesítésre vár.

Lakatos Mónika arra is kitért, hogy a hőhullámok miatti erdőtüzek összességében

kétszer akkora területen pusztítottak Európában tavaly, mint átlagosan az elmúlt 12 évben.

A tomboló erdőtüzek leginkább Dél-Törökországot és Görögországot érintették.

A fentieken túl Nyugat-Európában július közepén az eddigi legsúlyosabb áradások pusztítottak. A július 12. és 15. közötti heves esőzések miatt – Németországban, Luxemburgban, Belgiumban és Hollandia egyes területein – megáradt folyók mintegy 200 emberéletet követeltek. Ehhez az eseményhez kapcsolható a legnagyobb napi csapadékösszeg: 162,4 milliméter, amit Németországban mértek.

Mi sem voltunk „megúszósok”

Tavaly számos szélsőség fordult elő Magyarországon is – tette hozzá az éghajlati szakértő. Lakatos Mónika érdekességként jegyezte meg, hogy 2021 márciusa hasonlóan alakult, mint az idei, tehát az ország jelentős részén a hónap végére már

kritikusan száraz volt a talajok felső rétege.

A nyarat a hőhullámok határozták meg, hiszen 22 olyan nap volt, amikor legalább másodfokú hőségriadó volt érvényben, a június pedig ismét rekordszáraz volt, aminek következtében július 1-jén vízhiányos időszakot hirdetett a belügyminiszter. Ugyanakkor többször alakultak ki heves, olykor szupercellás zivatarok, jégesővel.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa megjegyezte, hogy a hőmérséklet emelkedésével a világ számos területén egyre több szélsőség tapasztalható, és ezek következményei az éghajlatváltozás miatt gyakran súlyosabbak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 24. 19:43
×
×
×
×