eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Zajlik a Balaton kotrása, de nem tudni, ez elég-e

A tápanyagterhelés további csökkentését kellene elérni valahogy.

November végén elkezdődött a Balaton medrének kotrása az utóbbi években tapasztalt algásodás miatt. Hogy ennek lehet-e érzékelhető vízminőség-javító eredménye, arról Honti Márk, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos főmunkatársa a Zaol.hu-nak azt mondta: a kotrás haszna jelenleg vitatott, de káros hatásaitól nem kell tartani.

A lap megjegyzi, a Balaton 1970-90-es évek között jelentkező algásodásáért a szennyvizekkel érkező nagy mennyiségű növényi tápanyag volt a felelős. Ezt számos nagyberuházással sikerült csökkenteni. 2004-ig kotorták a medret is. Algásodás 1995 és 2018 között nem volt tapasztalható.

A Zaol szerint a mostani kotrás hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, abban viszont egyetértés van, hogy a vízminőség javításának egyetlen módja hosszú távon a tápanyagterhelés további csökkentése.

A mostani algásodás a tavat és élővilágát valószínűleg számottevően nem befolyásolja, kezelni az emberi szempontok miatt fontos – mondta a szakértő.

Honti Márk kifejtette: a vízhőmérséklet emelkedése miatt a tó vize gyakrabban és tartósabban rétegződik, így a mély vízben elfogy az oxigén. Ez segíti elő az üledékben felhalmozódó foszfor kis részének a vízbe jutását, ami az algák növekedésének tápanyaga. A magas vízállás még kedvez is ennek a folyamatnak. A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy korábban az alacsony vízszint miatt voltak felháborodva a Balatonhoz érkezők.

Honti Márk szerint a horgászok a legfrissebb kutatások alapján évente kétezer tonna szerves etetőanyagot dobnak a tóba, de ennek tápanyagtartalma biztosan nem volt elég az algásodáshoz.

A szakértő úgy látja, a Balaton-part egyre nagyobb beépítése a parti ökoszisztéma és tájkarakter szempontjából káros, de a nyílt víz minősége szempontjából nem kell aggódni az építkezések miatt.

Most tanácstalanabbak a szakemberek a tó vízminőségének javításával kapcsolatban, mint 30 éve - összegzi a lap.

A kotrásról tavaly ősszel döntött a kormány, akkor 1,87 milliárd forint forrást is biztosított a munkához. Akkor Szári Zsolt miniszteri biztos elmondta: "a Balaton belső terhelésének csökkentése érdekében növelni kell a kotrás intenzitást, amivel közel sem biztos, hogy megakadályozzuk az algásodást, de teszünk azért, hogy ne töltődjön fel, és tűnjön el a tó pár ezer éven belül.”

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 22:19
×
×
×
×