Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Mátraverebély-Szentkút

Új barlangra bukkantak a nemzeti kegyhely közelében

Az üreg keletkezése izgalmas.

Eddig nem ismert barlangot fedeztek fel Mátraverebély-Szentkúton, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusai a nemzeti kegyhelyen található bazilikától mintegy 500 méterre, egy elhagyott kőbányában találták meg a természeti képződményt - közölte a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely

A szentkúti bazilikához közel, a Meszes-hegy oldalában, az erdőben egy legalább száz éve felhagyott kőbányára figyeltek föl a szakemberek, amelynek a falából egy hosszabb üreg nyílt. Eddig semmilyen szakirodalomban, de még egyéb leírásban sem szerepelt ez a képződmény. A geológusok egyöntetűen megállapították, barlangról van szó.

"Az üreg 9 méteres hosszúsága, 1,5-2,0 méteres magassága nem igazán üti meg az emberek ingerküszöbét, de keletkezése annál izgalmasabb" - idézi a közlemény Prakfalvi Pétert, a Novohrad-Nógrád Geopark geológusát, aki kollégájával, Gaál Lajossal ismerte fel a képződményt.

"Egy megközelítőleg 15 millió éves völgynek a hajlata ismerhető fel a kőbánya alatt, amelyben egykoron patak folyt.

Ebbe ömlött bele a körülbelül 1 200 Celsius-fok hőmérsékletű andezitláva abból a vulkánból, amely a Mátra és a Cserhát hegyeit is alakította. A forró kőzet a vízzel való érintkezésekor nagy mennyiségű gőzt szabadított fel, amely felfújta az andezitet és így keletkezett ez a hólyagüreg. Az 1900-as évek elején nyithatták ki a bányászok ezt az üreget, éppen emiatt a járatban nincs esély régészeti vagy őslénytani leletek felbukkanására" - tette hozzá Prakfalvi Péter.

A szakemberek kiemelték azt is, hogy sokan ismerhették ezt az üreget, de nem tudatosulhatott bennük, hogy ez természetes úton keletkezhetett. A szakemberek ezt ismerték fel és kezdeményezni fogják a Bükki Nemzeti Parknál a barlangnyilvántartásba vételét - áll az összegzésben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×