Infostart.hu
eur:
379.59
usd:
321.57
bux:
131070.39
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay.com

Miért a bölcsességfog a szájüreg legproblémásabb foga?

Évente mintegy 3 ezer bölcsességfog-eltávolító beavatkozást végeznek a Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján, a magas esetszám hátterében legtöbbször a rossz növekedési pozíció és az ebből adódó fogszabályozás áll, valamint az, hogy ezek a fogak hamarabb romlanak, szuvasodnak a nem megfelelő és nehézkes tisztítás miatt. A bölcsességfogak jellemzően az utolsóként előtörő maradófogaink, általában 18-25 éves kor körül jelennek meg, de meglepő módon már jóval korábban is gondot okozhatnak. Erről is szó lesz a május 27-i Semmelweis Egészség Napokon.

A bölcsességfogak – problémás jellegük miatt – különleges szerepet töltenek be a fogászatban. Noha a felnőttek 13 százalékánál nem bújnak elő, a legtöbb embernek négy bölcsességfoga van, amelyek az esetek egy részénél semmilyen gondot nem okoznak – mondja Joób-Fancsaly Árpád, a Semmelweis Egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika intézetvezető-helyettese.

A felnőttek 70-80 százaléka azonban szenved valamilyen problémától a fog elhelyezkedése miatt,

ezek pedig kellemetlen panaszokat tudnak okozni. A szájüregben leghátul elhelyezkedő és legutoljára előbújó bölcsességfogak gyakran nem férnek el az állkapocsban, ferdén nőnek ki, így nyomják a szomszédos fogat és ez fájdalmat okozhat.

A 18–30 éves korosztály esetében a fogszabályozó orvos javaslatára veszik ki ezeket a fogakat, ugyanis a helyhiány miatt torlódás alakulhat ki, ami a hosszadalmas fogszabályozó kezelések során további panaszokhoz vezethet. Abban az esetben, ha 8–10 éves korban már kiderül a fog rossz növekedési pozíciója, akkor a csíra állapotban lévő bölcsességfogakat is eltávolíthatják, de dr. Joób-Fancsaly Árpád szerint érdemes megvárni a 16–18 éves kort, amíg az állkapocs teljesen kifejlődik, hiszen így az is előfordulhat, hogy végül gond nélkül kinőnek. Ebben az esetben erős fog válhat belőlük, amelyek ugyanolyan rágófunkciót töltenek be, mint a többi, és a tisztításuk sem okoz problémát.

„A bölcsességfogak eltávolítása az esetek egyharmadában normál foghúzást jelent,

kétharmad részben azonban műtéti eljárással történik, melynek gyógyulási folyamata is lassabb

– tette hozzá az egyetemi docens. – Az íny gyorsabban – jellemzően 10 nap alatt – regenerálódik, a csontgyógyuláshoz azonban majdnem fél év kell, a csontüreg ugyanis ennyi idő alatt töltődik fel az új csonttal. A műtét utáni egy hétben előfordulhatnak fájdalommal, arcdagadással, esetleg utóvérzéssel járó kellemetlenségek, de ezeket antibiotikummal kezelni lehet” – hangsúlyozza a szakember.

Akik úgy döntenek, hogy megtartják a bölcsességfogukat, azoknak érdemes minden évben panoráma röntgennel nyomon követni a fogaik állapotát annak érdekében, hogy azok később se okozhassanak gondot, és megelőzzék például a ciszták kialakulását. Ezek ugyanis számtalan további panasszal járhatnak, hiszen a gyulladásos folyamatok következtében elszaporodnak a baktériumok, amelyek akár hajhulláshoz és bőrbetegségekhez is vezethetnek – teszi hozzá a fogsebész.

A május 27-i Semmelweis Egészség Napokon a részvétel ingyenes, de regisztrációköteles. A részletes program és a regisztráció itt érhető el.

Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×