Infostart.hu
eur:
389.97
usd:
331.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Facebook/Seabin Project

Hatalmas tengeri szemetest állítottak munkába Triesztnél

Munkába állt a trieszti kikötőben egy tengeri szemetes, amely a nap 24 órájában szűri ki a műanyag hulladékot és az olajat a vízből, és évente akár 500 kilogramm műanyagszemetet is összegyűjthet.

A Seabin, vagyis a tengeri szemetes ötlete Pete Ceglinskitől és Andrew Turtonttól származik. A két ausztrál vízisportrajongó 2016-ban indította el a Seabin-projektet, amelyhez közösségi finanszírozással gyűjtöttek tőkét. A Seabinproject.com honlapon közzétett adatok szerint jelenleg már világszerte 860 tengeri szemetes működik.

A kikötők vizének megtisztítására szánt Seabin, vagyis tengeri szemetes egy henger alakú tartályból, egy természetes anyagból készült "szemeteszsákból" és egy partról működtethető szivattyúból áll. A szivattyú folyamatosan pumpálja a vizet a szemetesbe, amely felfogja a hulladékot és az olajat, majd a megszűrt víz visszakerül az óceánba.

A trieszti kikötőben a Fratelli Bandiers mólónál helyezték el a víz felszínén úszó tengeri kukát, mivel oda különösen sok tengeri hulladék sodródik.

"Tisztában vagyunk azzal, hogy a Seabin önmagában nem képes megoldani a tenger szennyezésének problémáit, de hozzájárulhat a tenger megtisztításához, és ha beválik, egy másik tengeri szemetes kihelyezését is megfontoljuk" - idézte a telefriuli.it olasz hírportál Zeno D'Agostinót, a kikötői hatóság vezetőjét.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×